Wenzel Jaksch

Wenzel Jaksch
Született
Elhunyt
Házastársa	Joan Edith Barrington Simeon (1945–)
Gyermekei	George Barrington Jaksch Mary Dorothy Plantagenet Jaksch
Foglalkozása	politikus
Tisztsége	a Bundestag tagja (1953. október 6. – 1957. október 6.) a Bundestag tagja (1957. október 15. – 1961. október 15.) a Bundestag tagja (1961. október 17. – 1965. október 17.) a Bundestag tagja (1965. október 19. – 1966. november 27.)
Kitüntetései	a Német Szövetségi Köztársaság nagykeresztje csillaggal
Halál oka	közúti baleset
Sírhelye	Dotzheim
A Wikimédia Commons tartalmaz Wenzel Jaksch témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Wenzel Jaksch (Horní Stropnice (Dlouhá Stropnice), 1896. szeptember 25. – Wiesbaden, 1966. november 27.) szudétanémet szociáldemokrata politikus Csehszlovákiában, Angliában majd Nyugat-Németországban.

Élete

Fiatalkorában otthagyta az iskolát és bécsi építkezéseken dolgozott. 1910-ben kőművesnek tanult ki és bekapcsolódott a munkásmozgalmakba. Az első világháborúban súlyosan megsebesült. A csehszlovák államfordulat után a Volkszeitung, majd a Sozialdemokrat szerkesztője lett. 1924-ben bekerült a Német Szociáldemokrata Munkáspárt (DSAP) vezetésébe. 1929-1938 között a párt képviselője a prágai nemzetgyűlésben. 1935-ben választási vereségük után a német aktivista politika megújítását szorgalmazta és a neoaktivizmus vezére lett. Ellentétbe került a pártelnökkel Ludwig Czechel, akinek passzivitását élesen bírálta. 1938-ban pártelnökké választották. A müncheni egyezmény után 1939-ben emigrált. Előbb Lengyelországban, majd a világháború kitörése után Angliában tevékenykedett és a londoni Beneš-kormány háború utáni kitelepítési terveit próbálta megakadályozni, sikertelenül. A második világháborút követően Nyugat-Németországba települt át. 1950-1953 között Hessen tartomány kitelepítettek és menekültek hivatalát vezette. 1953-tól a Bundestag tagja. 1961-től a Sudetendeutsche Landsmannschaft Bundesverband alelnöke, 1964-től az Elűzöttek Szövetségének (Bund der Vertriebenen) elnöke volt. Egyéb egyesületekben és alapítványokban (Deutsche Stiftung für Europäische Friedensfragen) is aktívan tevékenykedett. Autóbalesetben hunyt el.

Elismerései és emlékezete

• A Német Szövetségi Köztársaság nagykeresztje csillaggal
• Tiszteletplakett (Elűzöttek Szövetsége)
• Emléklap (Sudetendeutsche Landsmannschaft)
• Rudolf Lodgman plakett
• Wenzel Jaksch-díj (Seliger-Gemeinde)
• Több településen (Bad Vilbel, Griesheim, Nauheim, Wiesbaden) utca van róla elnevezve

Művei

• 1936 Volk und Arbeiter. Deutschlands europäische Sendung
• 1939 Was kommt nach Hitler? In: Jitka Vondrová: Češi a sudetoněmecká otázka
• 1943 Can industrial peoples be transferred? - The future of the Sudeten population, Executive of the Sudeten Social Democratic Party (Herausg.). London
• 1944 Mass transfer of minorities, Aufsatz. In: Socialist commentary. London
• 1945 Sudeten labour and the Sudeten problem - a report to international labour, Herausg.: Executive of the Sudeten German Social Democracy Party. London
• 1948 Wir heischen Gehör - ein wichtiges historisches Dokument für die Wiedergutmachung der völkerrechtswidrigen Ausweisungen; Petition an die Vereinten Nationen / von Wenzel Jaksch. München. Verl. "Das Volk"
• 1949 Sozialdemokratie und Sudetenproblem. Frankfurt a. M./Höchst
• 1950 Der Dolchstoß gegen den Frieden - Untertitel: Richters neue Legende. SPD-Faltblatt, Bonn
• 1957 Heimatrecht. Anspruch und Wirklichkeit. Verlag der Altherrenschaft bündischer Studentenverbände, Erlangen (tsz. Erich von Hoffmann)
• 1958/1990 Europas Weg nach Potsdam. München. ISBN 3-7844-2304-3
• 1959 Der 4. März 1919 und das Elend der deutschen Geschichtsschreibung. Verlag des Münchner Buchgewerbehauses. München
• 1965 Deutsche Ostpolitik - ein Experiment in Sachlichkeit. In: Die Neue Gesellschaft Nr. 12/1965, 800-802.
• 1966 Gedanken zur Ostpolitik, Verlag „Die Brücke“, Hg.: Seliger-Gemeinde

Magyarul

• A szudétanémet kérdés a második világháborúban. Edvard Beneš és Wenzel Jaksch levelezése, 1939–1943; ford., sajtó alá rend. Kasza Péter; JATEPress, Szeged 2000 (Documenta historica)

Irodalom

• Martin K. Bachstein: Wenzel Jaksch und die sudetendeutsche Sozialdemokratie. Munich, 1974.
• Detlef Brandes: Der Weg zur Vertreibung 1938-1945. Pläne und Entscheidungen zum Transfer der Deutschen aus der Tschechoslowakei und aus Polen. Munich, 2001.
• Edmund Jauernig: Sozialdemokratie und Revanchismus. Zur Geschichte und Politik Wenzel Jakschs und der Seliger Gemeinde. Deutscher Verlag der Wissenschaften, East Berlin 1968.
• Hans-Werner Martin: „… nicht spurlos aus der Geschichte verschwinden“: Wenzel Jaksch und die Integration der sudetendeutschen Demokraten in die SPD nach dem II. Weltkrieg (1945-1949). Lang, Frankfurt, 1996.
• Friedrich Prinz: Benes, Jaksch und die Sudetendeutschen. Stuttgart: Seliger-Archiv, 1975, 76.
• Emil Werner: Wenzel Jaksch, Bonn 1991.

Források

• Simon Attila 2013: Az elfeledett aktivisták. Somorja, 145.
• kohoutikriz.org
• Věra Olivová: Wenzel Jaksch, Cesta Evropy do Postupimi