Lisztes László

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>Gbarta 2024. szeptember 28., 14:01-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „{{Személy infobox}} '''Lisztes László''' (Berettyóújfalu, 1929. szeptember 3.Kecskemét, 2001. június 10.) magyar bibliográfus, könyvtáros, könyvtárigazgató. ==Életpályája== 1954-ben diplomázott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán könyvtárosként. Néhány évig Budapesten dolgozott. 1957–1972 között Szegeden, a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár|Somogyi K…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Lisztes László
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztségekönyvtárigazgató (1972–1985)
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1954, könyvtártudomány)
KitüntetéseiSzabó Ervin-emlékérem (1979)

Lisztes László (Berettyóújfalu, 1929. szeptember 3.Kecskemét, 2001. június 10.) magyar bibliográfus, könyvtáros, könyvtárigazgató.

Életpályája

1954-ben diplomázott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán könyvtárosként. Néhány évig Budapesten dolgozott. 1957–1972 között Szegeden, a Somogyi Könyvtárban, azután a József Attila Tudományegyetem Központi Könyvtárában volt könyvtáros. 1972-ben került családjával Kecskemétre, a megyei könyvtár igazgatója lett. 1985-ben lemondott könyvtárigazgatói beosztásáról, és tudományos főmunkatársként dolgozott tovább az intézményben 1990-ig. 1990-ben nyugdíjba vonult. Nyugdíjasként az Alföldi Tudományos Intézet több kutatási programjában dolgozott.

Munkássága

A szakma minden munkaterületét megismerte. Az évek során a bibliográfusi ismereteit, valamint a könyvtáros szakma egyéb területén szerzett tapasztalatait számos publikációban közzétette. Igazgatósága alatt az általa írt és szerkesztett kiadványok, szakmai jelentések jelzik a saját és a megyei könyvtár tevékenységét. Vezetése alatt a könyvtárszakmai munka újjászervezése, korszerűsítése megtörtént. A könyvtárak gyűjteményszervezése, a sajtótörténet és a bibliográfiai tevékenység gyakorlati kérdései foglalkoztatták. Országos hírű szakemberré vált e területeken. A bibliográfusok országos szakmai szervezetének több évtizedig volt elnöke. A megye helytörténeti kutatóinak ma is legfontosabb kutatási segédletei az általa szerkesztett bibliográfiák, repertóriumok. Élete végén a Kecskemét város 100 éve című történeti kronológián munkálkodott.

Művei

[1]

  • A Magyar Tanácsköztársaság dokumentumai Szegeden (1959)
  • A József Attila Tudományegyetem dolgozóinak szakirodalmi munkássága (1964, 1970)
  • A megyei jogú városok a Népművelésben (1968)
  • Széphalom (1970)
  • Bács megyei könyvtáros (1973)
  • A Kiskunság és a Forrás repertóriuma, 1955-1978 (1980)
  • Kiskőrös történetének irodalma (1982)
  • A Cserepes Kórháztól a Bács-Kiskun Megyei Kórház-Rendelőintézetig (1984)
  • Bács-Kiskun megyei sajtóbibliográfia (1986)
  • Zenei írások a Köznevelésben, 1945-1984 (1988)
  • Könyvek Bács-Kiskun megyéről, 1945-1984 (1989)
  • Katona József bibliográfiája (bibliográfia, 1992)
  • "Ezer írás az Alföldről" (Válogatott bibliográfia, Békéscsaba, 1995)
  • Könyvek, könyvrészletek Kecskemétről (Kecskemét, 1996)
  • Forrás (1999)
  • Daru füzetek (2000)
  • A Hortobágy madárvilága (2001)
  • A Hortobágyi Nemzeti Park bemutatóterületei (2001)
  • Kecskemét város 100 éve

Díjai

  • Szocialista Kultúráért díj (1978)
  • Szabó Ervin-díj (1979)
  • MKE – emlékérem (1991)

Jegyzetek

Források

További informárciók

  • Gerő Gyula: Kitüntetett könyvtárosok névtára. = Könyvtári Figyelő 2000. különszám. XIII.