Doina Ruști
Doina Ruști | |
![]() | |
2022-ben a londoni könyvvásáron | |
Született | 1957. február 15. (68 éves) Comoșteni , Gângiova , Dolj megye, |
Állampolgársága | Az adatok szerializációja sikertelen |
Nemzetisége | román |
Foglalkozása |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Doina Ruști témájú médiaállományokat. | |
Doina Ruști (Comoșteni, 1957. február 15. –) román regényíró.
Életrajza
Ruști a Dolj megyei Comoșteniben született. Szülei és tanárai egy dél-romániai faluban nevelték fel, és a túlélésért küzdött a kommunista érában.[1] Vérében a montenegróitól[2] a zsidókig és különösen a dunai románokig terjedő származásúak, mindegyik -escu végződésű hosszú nevekkel, többségük tanár, boltos és lókereskedő. Comoșteni gyermekkori otthona egy balkáni világ több száz éven át gyűjtött élményeit őrizte.[3] Ruști fiatalsága egy olyan házban telt, amely megmentette a múlt nyomait eseményekben, hintókban, kassza és korabeli ruhákban, amelyeket rengeteg könyv és tárgy koronázott meg, amelyek megmozgatták a képzeletét. De ez a világ brutálisan véget ért. Tizenegy éves korában édesapját rejtélyes körülmények között gyilkolták meg, amelyeket a mai napig nem sikerült tisztázni. A kommunizmus végén bevezetett bizonytalanság, elnyomás, abszurd szabályok és káosz keveredett egy falu fantasztikus univerzumával, amelyet szellemmesék, hierofániák[4] és földalatti erők irányítanak, és ez a drámai és varázslatos környezet ihlette a Fantoma din moară (A szellem a malom).[5] A regényért a Romániai Írószövetség díjával jutalmazták.[6]
Munkássága
A reprezentatív kortárs író, Ruști sokféle témát dolgoz fel regényeiben, szisztematikus felépítéssel. Néhány könyvét lefordították nemzetközi nyelvekre.[7] Lizoanca la 11 ani, 2009, 2017 című regényét a Román Akadémia Ion Creangă-díjával tüntették ki.[8] Témája és tipológiai felépítése szempontjából "az egyik legerősebb kortárs román regénynek"[9] jegyezték meg (Paul Cernat Gelu Ionescu szerint. Megjelenésekor a Lizoanca vitákat váltott ki, ugyanis a közvélemény figyelmét felhívta egy gyerek történetére, akit szinte egyöntetűen vádolnak a vádlók által elkövetett atrocitásokkal.[10] A regényt németre, spanyolra, olaszra, magyarra és szerbre fordították, kritikákat kapott, és vitákat szított tabutémákról, mint például a pedofília, a családon belüli bántalmazás, a hozzá nem értő szülők gyermekeinek problémái[11][12] (Marina Freier és a Magyar Nemzet). Ami azt illeti, Doina Ruști összes regényében visszatérően szerepel a családi bomlás mint intézmény témája.[13] A Manuscrisul fanariot (A Fanariot kézirat), 2015, 2016, 2017 című bestsellerét, amely egy 18. századi szerelmi történetet írja újjá, a Mâța Vinerii (Péntek este / A veszedelmes ételek könyve, 2017) követte a varázslókról és receptekről szóló mese, lefordítva angolra, németre, spanyolra és magyarra.[14] Ez a két könyv egy meglehetősen ellentmondásos történelmi időszakról ad perspektívát: a 18. Phanariot századot. A makacs stílus, a költői átfedés és az elbeszélés gördülékenysége fémjelzi ezt a két könyvet. A Convorbiri literare folyóirat díjával kitüntetett Omulețul roșu (A kis vörös ember, 2004, 2012), valamint a többszörösen díjazott Zogru (2006, 2015) című metaregényt lefordították olaszra, bolgárra, magyarra és spanyolra. Ruști sajátos látásmódot hoz az irodalomba, amely munkája minden rétegében megjelenik, de különösen nyelvi szempontból. A kifejezés kreativitása kölcsönzi írásának markerét.[15][16] Számos novellát is írt, amelyeket folyóiratokban és antológiákban publikált.
Stílusa
Doina Ruști, aki egyaránt érdeklődik a fantasztikus és a realista műfajok iránt, ugyanolyan meggyőzően ír a kortárs világ szörnyűségeiről és a magas eszmékről. Regényeiben gyakran szerepelnek erőszakolók, gyilkosok, éhezők, korrupt vagy triviális kötelezettségek által felemésztett emberek, William Faulkner karaktereire emlékeztetve – az írónőt, aki mindig is inspirálta. Ruști fantasztikus karaktereket, tündéket, vörös lidérceket, szellemeket, mágikus macskákat és varázslókat is megelevenít, ami arra késztette néhány kritikust, hogy összehasonlítsa munkáját Marc Chagalllal,[17] Mihail Bulgakovval,[18] Süskinddel és Márquezzel[19] (Dan C. Mihăilescu ,[20][21] Marco Dotti[22] és a Neue Zürcher Zeitung[5] szerint). A jelenhez erősen kapcsolódó szerteágazó tematika, valamint Doina Rusti regiszterek közötti váltási képessége a kortárs román irodalom írói közé sorolja (Nicolae Breban , Norman Manea,[23][24] Daniel Cristea-Enache[25]).
Regények
- Paturi oculte Litera, 2020
- Homeric, Polirom, 2019
- Logodnica Polirom, 2017
- Mâța Vinerii Polirom, 2017
- Ártó receptek könyve – Orpheusz, Budapest, 2018 · ISBN 9786155886065 · Fordította: Szenkovics Enikő
- Lizoanca la 11 ani, Polirom, Top 10+, 2017
- Manuscrisul fanariot Polirom, 2015, 2016
- Zogru, 2nd ed, Polirom, Top 10+, 2013
- Zogru – Sétatér Kulturális Egyesület, Kolozsvár, 2014 · ISBN 9789730160130 · Fordította: Szenkovics Enikő
- Mămica la două albăstrele Polirom, 2013
- Patru bărbați plus Aurelius Polirom, 2011
- Cămașa în carouri și alte 10 întâmplări din București Polirom, 2010
- Lizoanca la 11 ani Editura Trei, 2009
- Lizoanca tizenegy évesen – Orpheusz, Budapest, 2015 · ISBN 9789639809611 · Fordította: Szenkovics Enikő
- Fantoma din moară Polirom, 2008.
- A malom kísértete – Orpheusz, Budapest, 2024 · ISBN 9786156638014 · Fordította: Szenkovics Enikő
- Zogru, Polirom Iași, 2006, 2nd ed, 2013
- Omulețul roșu Editura Vremea, Bucharest, 2004
Jegyzetek
- ↑ Raluca Andreescu, The Ghost of Communism Past The Birth of Post-Communist Gothic Fiction, Studies in Gothic Fiction, vol I, Zittaw Press, 2011.
- ↑ About (English nyelven). Doina Ruști . (Hozzáférés: 2021. december 9.)
- ↑ Doina Rusti. IMDb
- ↑ A hierofánia a szentség megnyilvánulása. A szó a görög hieros melléknév (görögül: ἱερός, 'szent, szent') és a phainein ige (φαίνειν, 'felfed, napvilágra hoz') képződménye.
- ↑ 5,0 5,1 https://www.nzz.ch/international/aktuelle-themen/rumaenien-literaturpolemik-bauer-3800-ld.1339469
- ↑ Radio Romania International – Romanian Writer Doina Rusti
- ↑ Fictiunea OPTm, cultural magasin, platforme: Fictiunea OPTm. fictiunea.ro . (Hozzáférés: 2018. december 21.)
- ↑ Radioromaniacultural.ro
- ↑ Valachia News | Revista 22, 2009. november 3.
- ↑ Antonio J. Ubero, La Opinión de Murcia, 3 01, 2015
- ↑ Ramón Acín – Eliza a los once anos. Doina Ruști., in vol. Turia, 115, Instituto de Estudio Turolenses, 2015, p. 323
- ↑ Gianluca Veneziani – Il Libero Quotidiano, Torino, 18 May 2012
- ↑ Adina Mocanu | University of Craiova. barcelona.academia.edu
- ↑ Spațiile concrete ale cărților pe care le traduc sunt mereu foarte importante - DLITE. [2022. augusztus 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. március 24.)
- ↑ Alessandra Iadicicco. La Stampa, nr 1815, 12 May 2012
- ↑ La Opinion di Murcia – Antonio J. Ubero, 3 January 2015
- ↑ Un espíritu ligeramente inquieto
- ↑ -Ovidiu Verdeș, Proba celui de al doilea roman, Revista Cuvântul, iunie, 2006
- ↑ Horia Gârbea – Ziua literară, 22 ianuarie, 2005
- ↑ Dan C. Mihăilescu Femeie cu omuleț, în vol. Literatura română în postceaușism, II. Prezentul ca dezumanizare, Ed. Polirom, 2006, p. 248 si urm.
- ↑ G. Coșoveanu – Cu înţelegere despre duhuri, Revista Ramuri, nr. 9, septembrie, 2006
- ↑ Marco Dotti -Il Manifesto, 15 mai, Torino, 2011
- ↑ Bianca Burța-Cernat- Reabilitarea iluziei realiste, Observator cultural, nr. 459, 29 January 2009
- ↑ Paul Cernat – Revista "22", Bucureștiul cultural, nr. 3 November 2009
- ↑ Daniel Cristea-Enache – Un vampir de treabă, România literară, 13 iunie, 2008
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Doina Ruști című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
- Honlapja: Doina Ruşti