Casimir Pierre Perier

Casimir Pierre Perier
Született	Grenoble
Elhunyt	Párizs
Álneve	JuniusII.
Állampolgársága	francia
Házastársa	Marie-Cécile Loyer
Gyermekei	Auguste Casimir-Perier Paul Casimir-Périer
Szülei	Claude Perier
Foglalkozása	bankár politikus
Tisztsége	Member of the Chambre des députés des départements (1817. szeptember 20. – 1823. december 24.) Member of the Chambre des députés des départements (1824. február 25. – 1827. november 5.) Member of the Chambre des députés des départements (1827. november 17. – 1830. május 16.) Member of the Chamber of Deputies (1830. július 12. – 1831. május 31.) President of the Chamber of Deputies (1830. augusztus 6. – 1830. augusztus 21.) minister without portfolio of France (1830. augusztus 11. – 1830. november 2.) President of the Chamber of Deputies (1830. november 11. – 1831. május 31.) francia miniszterelnök (1831. március 13. – 1832. május 16.) francia belügyminiszter (1831. március 13. – 1832. április 27.) Member of the Chamber of Deputies (1831. július 5. – 1832. május 16.)
Kitüntetései	a francia Becsületrend lovagja
Halál oka	kolera
Sírhelye	Père-Lachaise temető (13) Grave of Casimir Pierre Perier
A Wikimédia Commons tartalmaz Casimir Pierre Perier témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Casimir Pierre Perier [ejtsd: perié] (Grenoble, 1777. október 21. – Párizs, 1832. május 16.) francia államférfi, Franciaország 11. miniszterelnöke.

Élete

Miután 1798-tól 1802-ig a francia–olasz hadsereg soraiban szolgált, Párizsba ment, ahol Scipion bátyjával banküzletet nyitott, mely már a császárság idején is virágzott, igazi jelentőségére azonban csak a Bourbonok alatt emelkedett. Perier egyúttal mint író is jelét adta szakképzettségének és az 1817-es államkölcsön ellen oly kíméletlen cikkeket írt, hogy nevét közismeretté tette. Ugyancsak 1817-ben képviselőnek választották. A kamarában az alkotmányos ellenzékhez csatlakozott és nagy eréllyel küzdött a reakció, elsősorban a Villèle-kabinet ellen. 1828-ban a Martignac-minisztériumban kereskedelmi és pénzügyminiszterré lett, Jules Polignac kineveztetésekor azonban azonnal leköszönt. 1830-ban élénk részt vett a júliusi monarchia megalapításában, augusztus 3-án az új kamara elnöke lett, augusztus 11-én pedig tárca nélküli miniszter. De midőn november 2-án Laffitte került a kabinet élére, Périer kivált a kabinetből, mert Laffitte elveit forradalmiaknak tartotta. Egyúttal újra a kamara elnökévé választották. 1831. március 13-án Laffitte utóda lett a miniszterelnökségben és a belügyi tárcát is elvállalta. Ebben az állásban a radikális és még inkább a szocialista és anarchikus törekvésekkel szemben mint a juste milieu híve nagy szigort alkalmazott, minek folytán népszerűsége nagyon megcsappant. Műveit és beszédeit Rémusat adta ki (Opinions et discours, Páris 1838). Kolerában vesztette életét.

Kapcsolódó szócikkek

A hivatali idejük alatt elhunyt állam- és kormányfők listája

Jegyzetek

• A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X