Carl August von Steinheil

Carl August von Steinheil
Született
Elhunyt
Állampolgársága	Bajor Királyság
Gyermekei	Hugo Adolph von Steinheil Eduard Wilhelm Steinheil
Foglalkozása	fizikus csillagász feltaláló matematikus optikus
Iskolái	Erlangen–nürnbergi Egyetem Königsbergi Egyetem Jénai Egyetem
Kitüntetései	Maximilian Érdemrend a Tudományért és Művészetért (1853)
Sírhelye	Alter Südfriedhof
A Wikimédia Commons tartalmaz Carl August von Steinheil témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Carl August von Steinheil (Rappoltsweiler (Elzász), 1801. október 12. – München, 1870. szeptember 12.) német természettudós és fizikus.

Élete

1821-ben Erlangenben jogot, azután Göttingenben és Königsbergben csillagászatot tanult és 1825-ben atyjának perlachsecki birtokára vonult vissza, ahol a tudományoknak élt 1832-ig, amikor a müncheni egyetemre hívták meg a fizika és matematika tanárának. 1846-ban a nápolyi kormány mérték- és súlyrendszerének javításához hívta meg; 1849-ben az osztrák kereskedelemügyi minisztérium telegráf-osztályának főnökévé lett és az összes osztrák tartományok számára egy csaknem tökéletes telegráfrendszert készített. 1851-ben Svájc számára rendezett be telegráfrendszert. 1852-ben visszatért Münchenbe, ahol a kereskedelemügyi minisztériumban miniszteri tanácsos és az állami fizikai-matematikai gyűjtemény őre lett. 1854-ben Münchenben egy optikai-csillagászati intézetet alapított, mely kitűnő műszereket készített. Steinheil az elektromagnetikus telegráf tudományos megalapítója. Ő találta fel a kábel földalatti vezetését. Nyomótávírója nem ment át a gyakorlati életbe. Szerkesztett egy tűzvészszemlélő készüléket is a müncheni Szent Péter-torony számára, amely igen célszerűnek bizonyult. Ő tekintendő az elektrikus órák feltalálójának is és a galvanoplasztika törvényeit ő állapította meg. Végül szerkesztett egy centrifugális vetőágyút és sok optikai műszert. A bajor űr- és súlymértékek megállapításában is élénk részt vett. Optikai műhelyét 1862-től fiai vezették.

Nevezetesebb munkái

• Über Telegraphie, insbes. durch galv. Kräfte (München, 1838);
• Elemente der Helligkeitsmessungen am Sternenhimmel (Denkschr. der Münchener Academia XIII., 1831-36);
• Noch ein Wort über galv. Telegraphen (Schumacher's Jahrb., 1839).

Források

• A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X