Szabó Gyula (építész)
| Szabó Gyula | |
| Született | Szabó Gyula Zoltán Az adatok szerializációja sikertelen Pest |
| Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Gerlóczy Gizella |
| Foglalkozása | építész |
| Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1892) |
| Sírhelye | Fiumei úti sírkert |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szabó Gyula témájú médiaállományokat. | |
Szabó Gyula, születési nevén Szabó Gyula Zoltán (Pest, 1866. november 4. – Budapest, Ferencváros, 1920. december 25.) magyar építész.
Életrajza
Apja Szabó Gyula, jónevű ügyvéd, anyja Már Karolina,[1] előkelő Pest vármegyei családból származott. Középiskolai tanulmányait a Kegyes-tanítórendiek Budapesti Főgimnáziumában végezte. A József Műegyetemen tanult. Építészeti tanulmányait 1892-ben fejezte be. Amint oklevelét megszerezte, Czigler Győző, az építésztanári kar legbefolyásosabb tagja hívta meg asszisztenséül. 1894 augusztusában a főváros szolgálatába lépett.[2] A Fővárosi Mérnöki Hivatalban helyezkedett el, és egy neobarokk bérházat tervezett 1901-ben a Szent István körútra.[3] Elsősorban néhány bérház építése fűződik a nevéhez. Részt vett Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programjában, ennek keretében 2 iskolát és egy nagyobb bérházat tervezett. Utóbbinak különlegességei egyes, a korszak építészetében nem gyakran elforduló állatfajok (pl. denevér, majom) stilizált szobrászati szerepeltetése.[4] Szerkesztőségi tagja volt Az építőművészet története című nagy műnek[5] (amelynek végül csak 1 kötete jelent meg).[6] Felesége alsóviszokai Gerlóczy Gizella (1879–1924) volt, Gerlóczy Gyula és Göndöcs Ilona lánya. A Fiumei úti sírkertben helyezték nyugalomra.
Ismert épületei
- 1901: lakóház, Budapest, Szent István körút 7.[3][7]
- 1910–1911/1912:[4] székesfővárosi kislakásos bérház, Budapest, Angyalföldi út 36-38.[8][9]
- 1911 k.: Dugonics utcai elemi iskola (később: Dugonics utcai Általános Iskola), Budapest, Dugonics u. 17. (az épület szobrait Sződi Szilárd készítette)[10][11][12]
- 1911 k.: Halom utca leányiskola (ma: Kőbányai Szent László Általános Iskola), Budapest, Szent László tér 1.[13][14]
Tervben maradt épületek
Képtár
-
lakóház, Szent István körút 7. -
székesfővárosi kislakásos bérház -
székesfővárosi kislakásos bérház -
székesfővárosi kislakásos bérház -
székesfővárosi kislakásos bérház -
székesfővárosi kislakásos bérház -
székesfővárosi kislakásos bérház -
Dugonics utcai elemi iskola -
Dugonics utcai elemi iskola -
Dugonics utcai elemi iskola -
Dugonics utcai elemi iskola -
Halom utca leányiskola -
Halom utca leányiskola -
Halom utca leányiskola -
Halom utca leányiskola
Jegyzetek
- ↑ Maár Sarolta néven is
- ↑ Fővárosi Közlöny, 1920. december 10. (31. évfolyam, 40. szám)
- ↑ 3,0 3,1 Rozsnyay József: Neobarokk építészet Magyarországon az Osztrák-Magyar Monarchia idején, különös tekintettel Meinig Arthur építész munkásságára, Budapest, 2011 (doktori dolgozat)
- ↑ 4,0 4,1 https://24.hu/fn/gazdasag/2017/01/14/ismeretlen-budapest-a-varos-legfurabb-kapuiert-az-arpad-hidig-kell-utaznunk/
- ↑ Épitő Ipar, 1901 (25. évfolyam, 1/1252-52/1303. szám) 1901-10-06 / 40. (1291.) szám [1]
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/az-epitomuveszet-tortenete-az-okorban-662049-0
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/BME_EpitoIpar_1906/?query=%22szab%C3%B3%20gyula%22&pg=486&layout=s
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=13&cim=janicsar-u-4&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
- ↑ Gerle, i. m., 237. o.
- ↑ Gerle, i. m., 231. o.
- ↑ Kabdebó, i. m., 120. o.
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1911/?query=%22szab%C3%B3%20Gyula%22&pg=550&layout=s
- ↑ Kabdebó, i. m., 59. o.
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1909/?query=%22szab%C3%B3%20Gyula%22&pg=535&layout=s
- ↑ (szerk.) Lyka Károly: Művészet, Negyedik évfolyam, 1905, Harmadik szám
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/BME_EpitoIpar_1905/?query=%22szab%C3%B3%20gyula%22&pg=187&layout=s
Források
- Kabdebó Gyula: Budapest székesfőváros kislakás és iskola építkezései; Pátria Nyomda, Budapest, 1913 (A Magyar Építőművészet külön füzete)
- Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5
- Ismeretlen Budapest: a város legfurább kapuiért az Árpád hídig kell utaznunk
- https://www.kozterkep.hu/alkotok/megtekintes/2590/szabo-gyula
- (1921. február 1.) „Szabó Gyula (1866-1920)”. Épitő Ipar - Építő Művészet (Magyarország) 45 (3-4), 10-11. o. (Hozzáférés: 2023. április 14.)
