Prigogine-bülbül
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Veszélyeztetett      
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Chlorocichla prigoginei De Roo, 1967 | ||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Prigogine-bülbül témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Prigogine-bülbül témájú kategóriát. |
A Prigogine-bülbül (Chlorocichla prigoginei) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a bülbülfélék (Pycnonotidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
A fajt Antoon Emeric Marcel De Roo belga ornitológus írta le 1967-ben.[3]
Előfordulása
Afrika középső részén, a Kongói Demokratikus Köztársaság területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi hegyi esőerdők, szavannák és cserjések, folyók és patakok környékén. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 19-20 centiméter.[5]
Életmódja
Magvakkal, gyümölcsökkel és hernyókkal táplálkozik.
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe kicsi és az erdő pusztítások miatt csökken, egyedszáma tízezer alatti és csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján veszélyeztetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. augusztus 12.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. augusztus 12.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. augusztus 12.)
- ↑ 4,0 4,1 A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. augusztus 12.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. augusztus 12.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. augusztus 12.)
