Szidarovszky János
| Szidarovszky János | |
| Született | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Elhunyt | 1947. december 30. (66 évesen)[1] Az adatok szerializációja sikertelen |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1904) |
Szidarovszky János (Budapest, 1881. október 21. – Budapest, Kőbánya, 1947. december 30.)[2] magyar nyelvész, az MTA tagja.
Életpályája
Szidarovszky János és Pádly Gizella fia. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1904-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett magyar-latin szakos tanárként, ezt követően az Óbudai Árpád Gimnázium, reál főgimnázium tanára, majd később Temesvárott, Szolnokon, majd Lugoson tanár 1929-ig. A budapesti állami középiskolai tanárképző intézetben beosztott gyakorló tanár, a latin és a görög nyelvtan előadója 1929-1944 között. A Pázmány Péter Tudományegyetemen az indogermán összehasonlító nyelvészet előadó tanára, 1935-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt.[3][4] Halálát agyvérzés okozta. Felesége Buttlay Mária volt. Fia Szidarovszky János (1913-2002) mérnök. Unokája Szidarovszky Ferenc (1945-2024) matematikus.
Főbb művei
- Hazafias líránk. 1819-1849. Budapest,1904;
- Az indogermán nyelvtudomány újabb irodalma. Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny;
- Dárajavaus feliratai. Történelmi Szemle 1926;
- Nyelvtani apróságok. Egyetemes Philologiai Közlöny 1927;
- A görög -r/-nt-tövek. A latin aes genitivus eredetéhez. Egyetemes Philologiai Közlöny 1931;
- A görög és latin nyelv hang- és alaktana. Budapest, 1932-1935;
- Budenz József indogermán összehasonlító nyelvtudományi munkássága. Nyelvtudományi Közlemények 1936;
- Újabb elméletek az indogermán ínyhangokról. In: Értekezések a Nyelv- és Széptudományok Osztálya körébõl, Budapest 1937;
- A latin nyelvrokonság kérdése. Egyetemes Philologiai Közlöny 1939;
- Az indogermán összehasonlító nyelvtudomány hazánkban. In: Melich Emlékkönyv, Budapest 1942;
Megemlékezések munkásságáról
- Zsirai Miklós megemlékezése. Magyar Nyelv 44 (1948) 80;
- Harmatta János: Sz. J. Antik Tanulmányok 1 (1954) 152-153;
- Adamik Béla: Sz. J. emlékezete. Antik Tanulmányok 42 (1998) 189-203.
Jegyzetek
- ↑ 2017. október 9., János Szidarovszky, 5925
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. X. ker. állami halotti akv. 1176/1947. folyószáma alatt.
- ↑ Szidarovszky János - Névpont.hu. Névpont.hu. (Hozzáférés: 2016. június 21.)
- ↑ Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2016. június 21.)
