Frecska János
| Frecska János | |
| Született | Frcska János Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Kovalcsik Mária (h. 1921–1969)[1] |
| Foglalkozása | építész |
| Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1923, építészet) |
| Halál oka | tüdőgyulladás |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Frecska János témájú médiaállományokat. | |
Frecska János, névváltozata: Frcska János (Szarvas, 1889. június 9. – Budapest, 1969. október 17.) magyar építész.
Élete
Frcska János tímár és Sápszki Zsuzsanna fiaként született. Elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd a Budapesti Felső Építő Ipariskola diákja lett, ahol 1909-ben szerzett bizonyítványt. Ezt követően Sándy Gyulánál helyezkedett el rajzolóként.[2] Az első világháborúban hadnagyként szolgált, s több kitüntetésben részesült. A háborút követően a József Műegyetemen építészmérnöki oklevelet szerzett.[3] 1923 elején elnyerte a Futura Rt. által rendelkezésére bocsátott 100 000 koronás külföldi tanulmányi ösztöndíjat.[4] 1927 júniusában a Budapesti Mérnöki Kamara tagjává választották.[5] Budapesten működtetett építészi irodát. 1910 körültől kezdett épületeket tervezni. Kezdetben csak díjakat kapott tervpályázataira, később több épülete meg is valósulhatott. A két világháború közötti híres alkotása a Magyarországon ritka art déco stílusban emelt Kőbányai evangélikus templom.[6] Az ugyanebből az időből való hódmezővásárhelyi bérházánál ugyanakkor a szokványos eklektikus stílust követte.[7] Frecska részt vett Liber Endre kislakásépítési programjában is egy bérház építésével (közelebbi helye nem ismert).[8]
Ismert épületei
- 1928: városi bérház, Hódmezővásárhely, Hódi Pál u. 1.[7]
- 1928–1929: Rákosfalvai református templom, Budapest, Kerepesi út 69.[9]
- 1929: sport-tribün (ma: Erzsébet-ligeti sporttelep), Szarvas[10]
- 1930–1931: Kőbányai evangélikus templom, Budapest, Kápolna u. 14.[6][11]
- 1932: Kakasszéki Gyógyintézet, Székkutas (építése idején még Hódmezővásárhely)[12]
Tervben maradt épületek
- 1909: törvényszék és fogház, Kézdivásárhely (II. díj)[13]
- 1909: szálloda, Szamosújvár (II. díj)[14]
- 1909: vágóhíd, Szamosújvár (II. díj)[14]
- 1910: törvényszék, Beszterce (II. díj)[13]
- 1911: közkórház, Szombathely (III. díj, Voyta Adolffal közös mű)[14][15]
- 1911: Szent István templom, Zenta (III. díj, Voyta Adolffal közös mű?)[14]
- 1911: református egyház bérháza, Debrecen[16]
- 1927: Szabó József utcai autóbuszgarázs, Budapest[17]
Képtár
-
Rákosfalvai református templom, Budapest -
Rákosfalvai református templom, Budapest (részlet) -
Rákosfalvai református templom, Budapest (részlet) -
Rákosfalvai református templom, Budapest (részlet) -
Kőbányai evangélikus templom, Budapest -
Kőbányai evangélikus templom, Budapest -
Kőbányai evangélikus templom, Budapest (részlet) -
Kőbányai evangélikus templom, Budapest (részlet) -
Kőbányai evangélikus templom, Budapest (részlet) -
Kőbányai evangélikus templom, Budapest (belső)
Jegyzetek
- ↑ Házasságkötési bejegyzése az orosházi polgári házassági akv. 35/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. május 12.)
- ↑ Iskolai értesítők, Budapest - Magyar kir. állami felső építő ipariskola, Budapest, 1908
- ↑ Oklevelének száma: 7605
- ↑ „Két százezer koronás ösztöndíj”, Magyarság, 1923. március 1. (Hozzáférés: 2023. május 2.)
- ↑ A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye (61. évfolyam, 23-24. szám)
- ↑ 6,0 6,1 https://www.magyarhirlap.hu/kultura/Teglakbol_megformalt_lelekbarka
- ↑ 7,0 7,1 Tóth, i. m., 120. o.
- ↑ Liber Endre: Középítkezések Budapesten 1920–1930, Budapest Székesfőváros Házinyomdája, Budapest, 1930, 25-26. o.
- ↑ http://www.rakosfalva.net/index.php/bemutatkozas/gyuelekezetuenk-toertenete-12
- ↑ https://www.magyarfutball.hu/en/stadion/160
- ↑ https://pestbuda.hu/cikk/20211105_kilencven_eves_a_kobanyai_evangelikus_templom_elso_a_modern_epiteszeti_elveket_mutato_budapesti_protestans_epulet
- ↑ https://szekkutas.hu/documents/Szekkutas_TAK.pdf
- ↑ 13,0 13,1 (szerk.) Fegyveresi Zsolt – Veress Emőd: Történelmi bírósági épületek Erdélyben, Forum Iuris Könyvkiadó, Kolozsvár, 2021, 86. o.
- ↑ 14,0 14,1 14,2 14,3 Magyar képzőművészek lexikona, 528. o
- ↑ https://www.mke.hu/lyka/10/351-356-kronika.htm
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1911/?pg=144&layout=s
- ↑ 8 Órai Ujság, 1927. november 10. (13. évfolyam), 255. szám
Források
- Szendrei János – Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona: Magyar és magyarországi vonatkozású művészek életrajzai a XII. századtól napjainkig. I. kötet (Abádi – Günther) Budapest: Közoktatásügyi Minisztérium. 1915. Több kötet nem jelent meg
- (szerk.) Tóth Ferenc: Csongrád megye építészeti emlékei, Csongrád Megye Önkormányzata, Szeged, 2000, ISBN 963-7193-28-6