Ferdynand Antoni Ossendowski

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>Bináris 2024. január 28., 22:11-kor történt szerkesztése után volt. (+Kategória:Lengyel egyetemi, főiskolai oktatók; +Kategória:Szibériába száműzött személyek; +Kategória:Lengyel utazók, felfedezők (a HotCattel))
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Ferdynand Antoni Ossendowski
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Ludza[2]
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Grodzisk Mazowiecki[3]
Álneve
  • Feranto, Mark Czertwan
  • Антон Мартынович Оссендовский
  • Feranto
  • Mark Czertwan
Állampolgársága
HázastársaZofia Iwanowska-Płoszko (1922–)
Foglalkozása
IskoláiImperial St. Petersburg University
Kitüntetései
  • Golden Laurel of the Polish Academy of Literature
  • a francia Becsületrend tisztje
  • a francia Akadémiai Pálmarend lovagja
  • a francia Becsületrend lovagja
  • FF Busse Award (1907)
SírhelyeMilanówek

Ferdynand Antoni Ossendowski aláírása
Ferdynand Antoni Ossendowski aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferdynand Antoni Ossendowski témájú médiaállományokat.

Ferdynand Antoni Ossendowski (Ludza, 1876. május 27.Grodzisk Mazowiecki, 1945. január 3.) lengyel utazó és író.

Életútja

Szentpétervárott tanult természettudományokat, azután a tomszki műegyetem tanára lett, később a varsói katonai akadémia tanára. Oroszországban a szibériai kőszén- és aranybányák kitűnő ismerőjének tartották. Az első világháború kitörése előtt nagy tudományos utazásokat tett Keleten. 1905-ben belekeveredett a forradalmi mozgalmakba, politikai nézetei miatt kétszer bebörtönözték, halálra is ítélték, de azután Szibériába száműzték. Fogságát könyvben írta meg, ami óriási feltűnést keltett és az orosz börtönrendszer reformját eredményezte. A bolsevizmus alatt Kolcsak pénzügyi tanácsadója lett, ennek bukása után pedig álruhában Mongóliába menekült. Később Lengyelországban élt. Számos tudományos munkája jelent meg, elnöke volt a lengyel földrajzi társaságnak. Utazásai alapján tudományos színezetű, de lényegében szépirodalmi művek egész sorában igyekezett a keleti lelket olvasóihoz közelebb hozni. Kalandjait Beast, men and gods (1923) c. munkájában tárgyalja. Nevét is ez az útleírása tette ismertté, amellyel kapcsolatban Sven Hedin és mások plágiummal vádolták. Műveit számos nyelvre lefordították. Magyarul megjelent: Állatok, emberek, istenek (ford. Sajó Aladár, 1924); Ázsiai titkok, ázsiai emberek (ford. Sajó Aladár, 1925); Véres napok, cári rabok, A sötét Kelet árnyéka, A sivatag népei, A Szahara lelke, Kínai rejtelmek, Japáni novellák, A kínai fal mögött, Lenin, A nap rabszolgái, Csimpánzkisasszony.

Jegyzetek

  1. Краткая литературная энциклопедия (русский nyelven). Concise Literary Encyclopedia . The Great Russian Encyclopedia, 1962
  2. szerzői kollektíva: Internetowa encyklopedia PWN (polski nyelven). (Hozzáférés: 2016. február 13.)
  3. psb.21082.1

Források