Nagy karvalykakukk
Nagy karvalykakukk | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() | ||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Hierococcyx sparverioides (Vigors, 1832) | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Nagy karvalykakukk témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy karvalykakukk témájú kategóriát. |
A nagy karvalykakukk (Hierococcyx sparverioides) a madarak osztályának kakukkalakúak (Cuculiformes) rendjébe, ezen belül a kakukkfélék (Cuculidae) családjába tartozó faj.[1]
Rendszerezése
A fajt Nicholas Aylward Vigors ír zoológus írta le 1832-ben, a Cuculus nembe Cuculus sparverioides néven.[2] Egyes szervezetek jelenleg is ide sorolják.[3]
Előfordulása
Banglades, Bhután, Kambodzsa, Kína, India, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, Nepál, Pakisztán, a Fülöp-szigetek, Szingapúr, Tajvan, Thaiföld és Vietnám területén honos. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, mangroveerdők, valamint vidéki kertek. Vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 40 centiméter, testtömege 116-131 gramm.[5]
![]() |
Szaporodása
Költésparazita madár, más fajok fészkébe rakja tojását.
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. szeptember 6.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2021. szeptember 6.)
- ↑ 554677 A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. augusztus 6.)
- ↑ 4,0 4,1 A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. szeptember 6.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. szeptember 6.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. szeptember 6.)