Tóth Sándor (mikológus)

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>B.Zsoltbot 2024. november 2., 18:23-kor történt szerkesztése után volt. (hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, dupla írásjel javítása AWB)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.
Tóth Sándor
Született1918.01.27.
Eger
Elhunyt2014.02.13.
Gödöllő
Nemeférfi
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaCsepcsányi Ilona
Gyermekeiegy gyermek
Foglalkozása
Tisztségemikológus kutató
IskoláiPázmány Péter Tudományegyetem természetrajz-földrajz szak
KitüntetéseiMagyar Biológiai Társaság (MBT) Botanikai Szakosztályának titkára (1963-1979), Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje (1999), Szent László Szarvasgomba Lovagrend tagja (2009)[forrás?]
Ez a szócikk a mikológus, muzeológus Tóth Sándorról szól. Hasonló címmel lásd még: Tóth Sándor (egyértelműsítő lap).

Tóth Sándor (Eger, 1918. január 27. – Gödöllő, 2014. február 13.) a klasszikus mikológiai kutatások kiváló hazai képviselője. Jelentős mértékben gyarapította a nyálka-, rozsda-, üszög-, koprofil és más aszkuszos gombákra vonatkozó adatok számát. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Tóth”.

Élete

Nyolcgyermekes család – hat fiú és két lány – hatodik gyermekként született. Szülei szőlő- és földművelésből éltek. Mivel gyerekkorában sokat betegeskedett, őt taníttatni akarták. A négy elemi után középiskolai tanulmányait az egri ciszterci gimnáziumban[1] 1935-ben érettségizett. Másodikos korától már cserkész is volt, szerette a természetet, így szívesen vett részt táborozásokon, ahol a feladatok megedzették és felkészítették arra, hogy a természetjárónak a táj és az élővilág szépségei mellett nehézségekre is számítania kell.[2] 1933-ban részt vett a gödöllői dzsemborin, Teleki Pállal mint országos főcserkésszel azonban már korábban is kapcsolatba került: „egy őrsvezető-képző táborban mindnyájukkal kezet fogott. Jól érezte magát közöttük, lebilincselő egyéniség volt – nem olyan ember, aki öngyilkos lesz”. Érettségi után egy évet kirándulásokkal töltött – főként a közeli Bükk-hegységet járta be alaposan.[3] Az érettségi után egy évvel, 1936-ban fölvették Zircen a ciszterci rendbe, ahol a rend Szent Bernát Hittudományi Főiskolájának hallgatója lett, az államhatalom azonban 1950-ben betiltotta a hazai szerzetesrendeket, így a Zirci apátságot is, és a ciszterci rend csak 1990-ben térhetett vissza. Két év után felköltöztek Pestre a Bernardinumba,[4] amely a rend kollégiuma és rendháza volt. A Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemen (1921-1950 között így nevezték a mai ELTE-t) végezte párhuzamos tanulmányait a természetrajz-földrajz szakon – és már negyedéves volt, amikor kilépett a rendből, döntésében a családalapítás szándéka motiválta.[3] Harmadéves egyetemistaként vette fel Bánhegyi József[5] „Gombák gyűjtése és határozása” c. tantárgyát. Ekkortájt kezdett érdeklődni a gombák sokfélesége és a mikológia hazai művelőinek munkássága iránt. Negyedéves egyetemista korában gyakornokként az Eötvös Loránd Tudományegyetem Növényrendszertani Tanszék és a Növénytár gyűjteményi anyagát dolgozta fel.[2] Amikor befejezte az egyetemet, a növénytanprofesszora, Szabó Zoltán Erdélybe küldte, ahol magvakat gyűjtött.[3] 1943-ban tényleges katonai szolgálatra vonul be. 1945-ben Budapesten megsebesült, és megfelelő gyógykezelés hiányában elveszítette a bal karját. Sebesüléséből felépülve 1946-ban újra a pesti egyetem Növényrendszertani Tanszékén dolgozott, ahol több év kiesés után folytatta doktori disszertációja elkészítését, melynek témájául Bánhegyi javaslatára a Kárpát-medence Nectria fajait választotta, melyet 1948-ban védett meg.[2] Az 1940-es évek végén bizonyos állások betöltéséhez feltételként szabták a párttagságot (MSZMP). Mivel papnövendéki múltjának és pártonkívüliségének esetleges következményei nyugtalanították, szeretett volna a fővárostól távolabb – kevésbé a központban – elhelyezkedni. Gödöllőn a Méhészeti és Méhbiológiai Kutatóintézetben Örösi Pál Zoltán volt az igazgató. Tóth Sándor ekkor tudta meg, hogy Jávorka Sándor olyan fiatal botanikust keres, aki mézelő növényekkel foglalkozna, így oda költözött. A mézelő növények közül a lucernával és a gyapottal kellett foglalkoznia. Jelentése azonban „nem támasztotta alá a két növénnyel szembeni elvárásokat”, így 1953-ban létszámcsökkentés alkalmával elveszíti állását, majd többféle átmeneti állást kénytelen betölteni. 1950-ben házasságot kötött Csepcsányi Ilonával szülővárosából, Egerből. Két évvel később született kislányuk, Edit. Tóth Sándor mindig szeretettel beszélt családjáról.[2] A hosszú életű kutatóról 90. életévében riport készült.[3]

Munkássága

A Magyar Természettudományi Múzeum gombagyűjteményében 1906 és 1946 között Moesz Gusztáv dolgozott a gyűjtemény rendszerezésén, gyarapításán. Moesz elsősorban a mikrogombák területén végzett kiemelkedő gyűjtő- és kutatómunkát. A második világháborúban a gyűjtemény jelentős része elpusztult. Moesz halála után Bohus Gábor lett a gyűjtemény kurátora, aki a makrogomba-gyűjtemény gyarapításán fáradozott. 1958-ban a Magyar Természettudományi Múzeumba mikroszkopikus gombákkal foglalkozó kutatót keresett. A doktori disszertációja alapján, Tóth Sándort hívják a mikroszkopikus gombákkal kapcsolatos feladatok ellátására. A Növénytár vezetője akkoriban Zólyomi Bálint volt. Tóth Sándor személyében olyan önálló vezetője lett a mikrogomba-gyűjteménynek, aki jelentős mértékben gyarapította, a második világháborúban nagy veszteségeket elszenvedett mikroszkopikus gombák számát. Elsődleges célja volt a nagy elődök, Hollós László és Moesz Gusztáv megsemmisült gyűjtéseinek, típuspéldányainak pótlása. A 16 kötetes munka és vizsgálati napló több mint 15 000 gyűjtési adatot tartalmaz.[2] 1967-ben megvált a főváros növénytári állásától, és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Növénytani Tanszékén helyezkedett el. A Hortobágyi Tibor vezette „Magyarország algái” c. MTA által támogatott adatgyűjtési programban vesz részt, az 1977-ben elkészült 63 ezer lyukkártya a Növénytárba került. Gödöllőn a kandidátusi témájául választott vízi Hyphomycetes mikroszkopikus gombacsoporttal foglalkozott. Az ország hegyvidéki patakjain több mint 200 habmintát gyűjtött és dolgozott fel. A kapott eredményekből készítette el „A vízi Hyphomycetes és társgombái Magyarországon” c. kandidátusi értekezését, melyet 1980-ban védett meg. Kiváló latin nyelvtudásával az egyetlen magyar kutató volt, aki mindig segítséget nyújtott kollégáinak az új tudományos fajok – akkori kötelező latin nyelvű leírásainak – elkészítésében. 1980-ban ment nyugdíjba, de nyugdíjasként tovább dolgozott az egyetemen. Az akadémiai doktori címet 2000-ben nyerte el; ebben a munkában mikroszkopikus gombákkal foglalkozott, több területről. Több mint 90 éves koráig volt aktív kutatója a mikológiának, utolsó tudományos dolgozata 2011-ben jelent meg egy új faj leírásával.[2]

Főbb írásai, művei

Fél évszázados munkája során a tudomány számára 24 új gombafajt írt le. A fajok leírásában auktorként „Tóth” néven szerepel. Korszakos jelentőségű a három társszerzővel közösen írt „Magyarország mikroszkopikus gombáinak határozókönyve” című háromkötetes munka; ugyancsak társszerzője volt a „Baktérium-, alga-, gomba-, zuzmó- és mohahatározó” c. kézikönyvnek. Tóth Sándor az 1950-2011 időszakban megjelent 77 közleményéről Révay Ágnes (1952-2018)[6] közölt részletes összeállítást.[2] Ezek többnyire önálló kutatási eredményei, illetve jeles társszerzőkkel (pl. Vánky Kálmán, Ubrizsy Gábor, Vörös József, Révay Ágnes) készült közös publikációk.

Néhány fontosabb munkájának bibliográfiai adatai

  • Tóth Sándor (1950): A Kárpát-medence Nectria-fajai. Budapesti Tud. Egyet. Biol. Int. Évk. 1: 148–188.
  • Tóth Sándor (1968): Andreánszkya vértesensis nov. gen. et nov. spec. Sydowia, Ann. Mycol., ser. II. 20: 173–175.
  • Bánhegyi János, Tóth Sándor, Ubrizsy Gábor és Vörös József (1985-1987): Magyarország mikroszkopikus gombáinak határozókönyve. Vol. 1-3. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1316 pp. (A borítója színéről gyakran „kék határozó”-ként emlegetik.)
  • Tóth Sándor (1991): Mikroszkopikus gombák és tömlős nagygombák. pp. 213–402. In: Simon Tibor (szerk.) Baktérium-, alga-, gomba-, zuzmó- és mohahatározó. Tankönyvkiadó, Budapest. 792 pp.
  • Tóth Sándor és Révay Ágnes (2011): Oncopodium lidiae sp. nov. (Hyphomycetes) on Fumana procumbens from Hungary. Mycologia Balcanica 8: 89–91.

Kitüntetései, elismerései

  • 1963-tól 16 évig volt a Magyar Biológiai Társaság (MBT) Botanikai Szakosztályának titkára.
  • 1999-ben az I. Magyar Mikológiai Konferencián több évtizedes kiemelkedő tudományos munkásságáért kapott elismerő oklevelet.
  • Ugyancsak 1999-ben kapta meg a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetést.
  • 2009. november 30-án a Szent László Szarvasgomba Lovagrend tagjává avatta kiemelkedő szakmai és iskolateremtő egyetemi oktatói tevékenységéért.
  • A kiemelkedő mikológus tiszteletének szólt a kortársak megemlékezése, akik nevével 8 taxont írtak le, 7 gomba- és 1 algafajt:[2]
    • Tothia Batista in Tóth 1960, Annls hist.-nat. Mus. natn. hung. 52: 106.
    • Tothiella Vánky 1999, Mycotaxon 70: 39, (Tothiella thlaspeos (Beck) Vánky ≡ Thecaphora thlaspeos (Beck) Vánky)
    • Dipodascus tothii Zsolt 1963, Acta Bot. Hung. 9: 226 (nom. inval.) = Dipodascopsis tothii (Zsolt) L. R. Batra et Millner, 1978
    • Moreaua tothii Vánky 2009, Mycotaxon 110: 299.
    • Sporisorium tothii Vánky 2003, Mycotaxon 85: 14. ≡ Anthracocystis tothii (Vánky) McTaggart et R. G. Shivas, 2012
    • Trinacrium tothii D. Magyar 2008, in Magyar et Révay, Nova Hedwigia 87(3–4): 514.
    • Urocystis tothii Vánky 1976, Bot. Notiser 129(4): 416.
    • Scenedesmus tothii Hortob. 1983, Bot. Közlem. 70(1–2): 97–102.
  • Jelentős mértékben gyarapította a nyálka-, rozsda-, üszög-, koprofil és más aszkuszos gombák számát, valamint a vízi Hyphomycetes hazai elterjedésére vonatkozó adatokat. Mikológiai szempontból figyelemre méltó, hogy a heverő naprózsa – Fumana procumbens növényről összesen 10 új gombafajt írt le.[2]

Jegyzetek

A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Tóth_Sándor_(mikológus)&oldid=793070”