Dombóvári Géza

Dombóvári Géza
1901-ben
Született	Schulhof Géza 1848. március 11. Dombóvár
Elhunyt	1918. június 1. (70 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	jogász
A Wikimédia Commons tartalmaz Dombóvári Géza témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Dombóvári Dombóvári Géza (Schulhof Géza) (Dombóvár, 1848. március 11. – Budapest, 1918. június 1.) ügyvéd, szociológus, jogtudományi író, Bán Edit (1905–1966) képzőművész nagyapja.

Élete

Apja Schulhof Adolf híres dombóvári, majd pécsi orvos volt. Középiskolai tanulmányait Pécsett, az egyetemet Bécsben, Prágában, majd Budapesten végezte. Behatóan foglalkozott a nemességi és hitbizományi joggal, amelynek elismert specialistája lett. Ferenc József király a magyar jogélet terén szerzett érdemeinek elismeréséül 1885-ben magyar nemességet adományozott neki. Az 1860-as években szóval és tollal élénken részt vett a zsidók emancipációs mozgalmában, Munkásmozgalom Magyarországon című tanulmánya úttörő jelentőségű volt. Az 1870-es és az 1880-as években közjogi cikkei hozzájárultak sok zavaros közjogi kérdés tisztázásához. 1884-ben adta ki Az érvényben levő magyar büntetőtörvények gyűjteménye című kétkötetes, annak idején hézagpótló, a büntetőjogra és bűnvádi eljárásra vonatkozó rendeleteket is felölelő munkáját, majd 1888-ban A magyar büntetőtörvénykönyv magyarázata című, három vaskos kötetre terjedő művét, amely a királyi Kúria gyakorlatát és a külföldi bíróságok felfogását is ismertette.

Családja

Felesége Pick Klementina (1851–1913), Pick Izsák és Oberländer Sarolta lánya. Gyermekei:

• Dombóváry Géza (1876–1938) ügyvéd.
• Dombóváry (Schulhof) Melitta Olga Klementina (1876–?). Férje Rott Frigyes (1868–1944) ügyvéd.
• Dombóváry Adrienne Mária Margit (1884–1959). Férje Déry Jenő (1883–1933) bankhivatalnok.

Művei

• Az érvényben levő magyar büntető törvények gyűjteménye, a kapcsolatos törvények és rendeletek, valamint a bűnvádi eljárásra vonatkozó törvényes intézkedések szószerinti idézésével és tekintettel a magyar kir. Curia, nemkülönben a magyar kir. belügyminiszter, mint harmadfokú bíróság, elvi jelentőségű fontosabb határozataira. (Codex juris criminalis hungarici.) Budapest, 1884. Két kötet.
• A bűntettekről és vétségekről szóló magyar büntetőtörvénykönyv (1878. V. t.-cz.) és az uzsoráról és káros hitelügyletről szóló törvények (1883. évi XXV. t.-cz.) magyarázata, tekintettel a vonatkozó egyéb törvények és rendeletekre s a magyar kir. Curia elvi jelentőségű határozataira. Budapest. 1888. Három kötet. (Új czím-kiadás. Budapest. 1900)
• A munkásmozgalom keletkezése Magyarországon. Előszóval ellátta Mezőfi Vilmos. Budapest. 1895
• A favor defensionis elve és a kir. Curia. Uo. 1903. (Magyar Jogászegyleti Értekezések XXVII. kötet. 3. füzet.) Online
• Fenyítő eljárás és büntetési rendszer Pestmegyében a XIX. század első felében. Budapest, 1906

Források

• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 204. o.  Online elérés
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.  

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
• Révai új lexikona V. (Cza–D). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-216-7  
• Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  
• Gergely Ernő: Az Országos Munkásjogvédő Iroda története. Bp., Országos Ügyvédi Tanács és a Budapesti Ügyvédi Kamara, 1985.
• Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.