I. Idrisz líbiai király
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| I. Idrisz líbiai király | |
| Líbiai királyság királya | |
 | |
| Idrisz király 1960-ban. | |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | szenusszi ház |
| Született | Az adatok szerializációja sikertelen Jaghbub |
| Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Nyughelye | Al-Baqi' |
| Édesapja | Muhammad al-Mahdi as-Senussi |
| Testvére(i) | Muhammad ar-Reda |
| Házastársa | Fátima líbiai királyné |
.svg) | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz I. Idrisz líbiai király témájú médiaállományokat. | |
I. Idrisz (1889. március 12. – 1983. május 25.) Líbia királya volt 1951. december 24-től 1969. szeptember 1-ig.
Élete
1951. december 24-én Líbia független királysággá vált. A Líbiai Egyesült Királyság uralkodójává I. Idrisz emelkedett, aki addig mint meghatározó vallási vezető töltött be fontos szerepet, a szenussziak emírjeként. 1954-ben jelentős kőolaj-készletet fedeztek fel, ennek nyomán megnőttek az állami bevételek. A világ egyik legszegényebb országából hirtelen rendkívül gazdag ország lett. Bár az olajjövedelem nagyon megnövelte a líbiai állam pénzügyi lehetőségeit, a népet bosszantotta, hogy ez a gazdagság a király és az elit kezében összpontosult. Ebben az időben terjedtek el nasszerizmus és az arab nacionalizmus eszméi Észak-Afrikában és a Közel-Keleten. Ez is kihatott Líbia belső viszonyaira. 1951-ben alkották meg a líbiai alkotmányt is. A Líbiai Nemzeti Tanács 1951. október 7-én Bengáziban hagyta jóvá az alkotmány elfogadásáról szóló határozatot. Mohamed Abulas’ad El-Alem, a Nemzeti Tanács elnöke és Omar Faiek Shennib, valamint Abu Baker Ahmed alelnökök aláírták a javaslatot, és felterjesztették jóváhagyásra Idrisz király elé. Ezután jelenhetett meg a Líbiai Közlönyben. Az 1969. szeptember 1-jén katonai puccsal létrehozott köztársaság élére az akkor még mindössze 26 éves Moammer Kadhafi ezredes került. A puccs után a király lemondott, utódja rövid időre Szajjid Haszan ar-Ridá al-Mahdi asz-Szanusszi koronaherceg lett. I. Idrisz végül száműzetésben halt meg Egyiptomban. Az utóbbi időben felmerült, hogy távoli rokona, Mohammed as-Senussi koronaherceg a forradalom utáni Líbia királya lehetne.[1]
Jegyzetek
- ↑ Hazatérne a száműzetésben élő líbiai trónörökös Archiválva 2016. március 10-i dátummal a Wayback Machine-ben - metropol.hu, 2011. augusztus 24.