Éder Gyula
| Éder Gyula | |
_Salome_with_head_of_John_the_Baptist,_1907_(Palatul_Culturii,_Tg._Mures,_RO).jpg) | |
| Salomé, Heródes lánya | |
| Született | Az adatok szerializációja sikertelen Kassa |
| Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Éder Ödön |
| Foglalkozása | festőművész |
| Kitüntetései | Nemes Marcell-díj (1911) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (Hv18-1-96)[1][2] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Éder Gyula témájú médiaállományokat. | |
Éder Gyula (Kassa, 1875. december 25. – Budapest, 1945. szeptember 30.[3]) magyar festőművész, grafikus és karikaturista. Anyai nagybátyja Benczúr Gyula festőművész volt.[4]
Életpályája
Apja, Éder Ödön (1843–1912)[5] Kassa polgármestere és országgyűlési képviselője, anyja Benczúr Ilona volt. Budapesten kezdte meg művészeti tanulmányait, ahol 1901 és 1905 között Benczúr Gyula által vezetett budapesti mesteriskola hallgatója volt, majd ezt követően a Müncheni Képzőművészeti Akadémián képezte magát tovább, ahol Gabriel Hackltól és Wilheim Dieztől tanult. 1911-ben kapta meg a Nemes Marcell-díjat, majd 1913-ban az Erzsébetvárosi Kaszinó díját is elnyerte. 1902-től állította ki képeit rendszeresen a Műcsarnok csoportos kiállításain. 1903-ban készíttette el a kassai kaszinó mennyezetét díszítő nagy méretű munkáját. Élete utolsó másfél évtizedében több csapás is érte: 1932-ben elhunyt szeretett „múzsája”, felesége, Jolánka. Gyermeke nem született. Még korábban baleset érte, majd 1936-ban sikertelen műtétet hajtottak végre rajta és emiatt mindkét lábára megbénult, ezentúl ülve kényszerült festeni. Műveiből tartotta fenn magát, innentől többnyire magányosan élt. Az 1930-ban, 15 évesen a családhoz került Horváth Annus segítette őt munkájában. A művész lakását 1945. január 26-án bombatalálat érte, amely során szinte mindene elpusztult. Gyógyszerhiány következtében vakult meg először egyik, majd másik szemére. 1945-ben hunyt el tüdőgyulladásban. Képei főleg illusztrációk, portrék, mitológiai és vallásos tárgyú képek. Számos festményét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria.
Jegyzetek
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 2130/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
- ↑ Éder Gyula gyászjelentése (1945). (Hozzáférés: 2019. december 4.)
- ↑ Éder Ödön gyászjelentése (1912). (Hozzáférés: 2019. december 4.)
Források
- Kieselbach
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Életrajz
- Somogyi Gábor: Éder Gyula, az ember és a művész Archiválva 2014. augusztus 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
