Vörhenyeshasú kokabura
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Dacelo gaudichaud Quoy & Gaimard, 1824 | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Vörhenyeshasú kokabura témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Vörhenyeshasú kokabura témájú kategóriát. |
A vörhenyeshasú kokabura (Dacelo gaudichaud) a madarak (Aves) osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjéhez, ezen belül a jégmadárfélék (Alcedinidae) családjához tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
A fajt Jean René Constant Quoy és Paul Gaimard írták le 1824-ben.[3] Tudományos nevét Charles Gaudichaud-Beaupré francia botanikusról kapta.
Előfordulása
Indonézia és Pápua Új-Guinea területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki esőerdők, mangroveerdők és cserjések, valamint ültetvények és vidéki kertek. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 28-31 centiméter, a hím testtömege 110–161 gramm, a tojóé 138–170 gramm.[3]
Életmódja
Ízeltlábúakkal táplálkozik, de földigilisztákat is fogyaszt.[3]
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe nagyon nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
- ↑ 3,0 3,1 3,2 Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
- ↑ 4,0 4,1 A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
- Oiseaux.net
