Fayer László
| Fayer László | |
 | |
| Született | 1842. június 2.[1] Kecskemét |
| Elhunyt | 1906. november 9. Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | jogász, újságíró, pedagógus |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fayer László témájú médiaállományokat. | |
Fayer László (Kecskemét, 1842. június 2.[1] – Budapest, 1906. november 9.) büntetőjogász, jogtudós, egyetemi tanár, gyorsíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (l. 1894).
Élete
Apja Feuer Éliás zsidó kereskedő volt, édesanyja Schwarz Regina. Gimnáziumi éveit nagyrészt Kecskeméten töltötte. Egyetemi diplomáját a pesti tudományegyetem jogi karán szerezte 1870-ben. Fiatalkorában baleset érte, felépülése alatt gyorsírást tanult. Az egyetem elvégzése alatt gyorsíróként dolgozott. Miután végzett, az Országgyűlés gyorsíró irodájának tagja majd elsőrendű gyorsírója lett. A budapesti Magyar Gyorsíró-Egylet egyik alapító tagja és a Gyorsírási Évkönyv és Gyorsírászati Lapok szerkesztője volt. Sokat tett a gyorsírás fejlesztése érdekében. 1873-tól egyetemi magántanár, majd tanár, 1901-ben pedig a büntetőjog tudományának nyilvános rendes tanára lett. Büntetőjogot és bűnvádi eljárást oktatott. A gyakorlatias jogtudományi oktatás egyik hazai úttörője. Magántanárként szorgalmazta a szemináriumok létrehozását és alkalmazását, amiért rendkívüli tanári címet kapott. 1874-ben ügyvédi vizsgát tett, majd gyakorlatot folytatott és az ügyvédi kamara könyvtárosa lett. 1906-ban Budapesten hunyt el, a rákoskeresztúri izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította.
Munkássága
A Magyar Jogászegylet egyik alapító tagja, titkára, 1903-tól alelnöke volt. A Magyar Themis című jogi szaklap szerkesztője volt 1876-1880-ig. 1890-1906 között a Jogtudományi Közlöny főmunkatársa és később szerkesztője volt. A Pallas Nagy Lexikonának is munkatársa volt. Összegyűjtötte, bevezetéssel és magyarázattal látta el az 1843. évi büntetőjogi kodifikáció anyaggyűjteményét. Az általa összeállított büntetőjogi monográfiák, egyetemi tankönyvek a magyar jogi irodalom alapművei. Fő kutatási területei a büntetőjog, bűnvádi perrendtartás és a bűnvádi eljárásjog. Anyagi büntetőjogászként a klasszikus büntetőjogi iskolához, büntető eljárási jogászként a liberális iskolához tartozott. Jelentős tevékenységet fejtett ki a magyarországi bírói szervezet és a bűnvádi eljárás megreformálása terén. Írásaiban többször és határozottan fellépett a kínvallatás és a halálbüntetés ellen. A Társadalomtudományi Társaság választmányi tagja, és 1894-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett.
Művei
- Bűnvádi eljárásunk reformjához. Budapest: Franklin, 1884. 151 p.
- Bűnvádi eljárás a törvényszékek előtt. Szokásjogi forrásokból. Budapest: Franklin, 1885. 455 p.
- A magyar bűnvádi eljárás mai érvényben (1887);
- A Pribil-esethez. Budapest: s.n. 1888. 55 p.
- Büntetési rendszerünk reformja. A három kötet egybekötve. Budapest: Franklin, 1889-1893. 309 p.
- Bűnügyi esetek szemináriumi használatra. 2. átdolg. és bővített. Budapest: Franklin, 1893. 129 p.
- Tanulmányok a büntetőjog- és eljárás köréből (1894);
- A magyar büntetőjog kézikönyve. Budapest: Franklin,1895-1896. 1-2. kötet
- Az otthon védelme a magyar büntetőjogban (1895);
- Codex de delictis eorumque poenis pro tribunalibus regni Hungariae. Budapest: Athenaeum, 1899. 141 p.
- A magyar bűnvádi perrendtartás vezérfonala (1899).
- A magyar büntetőjog kézikönyve. Tetemesen bővített 2. kiadás. Budapest: Franklin, 1900. 1. kötet.
- A magyar büntetőjog kézikönyve. 3. bővített kiadás. Budapest: Franklin, 1905. 1-2. kötet.
- Az 1843-iki büntetőjogi javaslatok anyaggyűjteménye. Budapest : Magyar Tudományos Akadémia, 1896-1902. 1-4. kötet
- 1. kötet 703 p.
- 2. kötet 543 p.
- 3. kötet 618 p.
- 4. kötet 433 p.
- A magyar bűnvádi perrendtartás vezérfonala. Teljesen átalakított 4. kiadás. Budapest: Franklin, 1905. 816 p.
Jegyzetek
Források
- Fayer László életrajza. Országgyűlési Könyvtár – Magyar Jogi Portál.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 263. o. Online elérés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor.
További információk
- Fayer László digitalizált művei az Országgyűlési Könyvtárban.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992.
- Váry István-Heltai Nándor: Kecskemét jelesei. Szerk. Heltai Nándor. Kecskemét, Kecskemét Város Tanácsa, 1968. (Aranyhomok Kiskönyvtár 2.)
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Makoldy Sándor: Magyar gyorsírók pantheonja. Kalauz a Budapesten eltemetett magyar gyorsírók életrajzához és sírjához. Szirt Gizella felvételeivel. Bp., Gyorsírási Ügyek M. Kir. Kormánybiztossága, 1940. 144 o. (Az egységes magyar gyorsírás könyvtára 184.)
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
- Nánási László: Fayer László. = Jogtörténeti Szemle, 2000. 4. szám. p. 47-55.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Szűts Márton: Fayer László. = Collega, 2000. IV. évf. 4. szám. p. 7-11.
- Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
- Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
