Közönséges tarlósáska

Közönséges tarlósáska
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Egyenesszárnyúak (Orthoptera);
Család:	Sáskafélék (Acrididae);
Nem:	Chorthippus;
Tudományos név
	Chorthippus brunneus; (Thunberg, 1815)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Közönséges tarlósáska témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges tarlósáska témájú médiaállományokat és Közönséges tarlósáska témájú kategóriát.

A közönséges tarlósáska (Chorthippus brunneus) a sáskafélék családjába tartozó, Eurázsiában honos sáskafaj.

Megjelenése

A közönséges tarlósáska testhossza a hím esetében 13-18 mm, a nőstény 17-25 mm. Kis, karcsú alkatú faj, amelyet hosszú szárnya és előrenyúló feje még inkább kihangsúlyoz. Alapszíne többnyire barna vagy szürkésbarna, de több színváltozata ismert (szürke, sötétszürke, zöld, sárga, vagy rózsaszín-gránát). A hím potrohának felső oldala gyakran narancsvörös, a nőstényeknél inkább sárgásbarna. Szárnyai barnák és jóval (3-5 mm) a térd mögé nyúlnak. A szárnyak a hímek esetben kb. ötször hosszabbak a szélességüknél; a nőstényeknél hatszor. A torpajzs oldallebenyei befelé nyomottak. Ciripelése közepesen hangos, kb. 10 méterre hangzik el. Éneke egy rövid, erős cirpelés (kb. 0,1-0,3 mp), melyet 1-2 másodperces szünetekkel 6-12 alkalommal ismétel.

Hasonló fajok

A Ch. biguttulus-csoport tagja, nagyon hasonlít hozzá a zengő tarlósáska és a halk tarlósáska, amelyektől szárnyarányai, de főleg a ciripelése alapján lehet megkülönböztetni.

Elterjedése

Európában, valamint Ázsia mérsékelt övi zónájában honos. Magyarországon az egyik leggyakoribb sáskafaj, mindenütt megtalálható.

Életmódja

A száraz, napos, gyér növényzetű réteket, legelőket, szántóföldeket, útszéleket részesíti előnyben, városokban is előfordul. A zárt növénytakarót kerüli. Kifejlett példányaival április végétől októberig találkozhatunk, tavasszal az első ciripelő sáskafajok egyike. A nőstények száraz, vegetáció nélküli talajba rakják petéiket, amelyek az időjárástól függően azonnal fejlődésnek indulnak vagy áttelelnek. Meleg éghajlaton évente 2-3 nemzedéke is lehet. Szükség esetén petéi több évig életképesek maradnak. A lárvák 4-5-ször vedlenek. Magyarországon nem védett.