Oslay József Osvald

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>Vépi 2024. december 25., 15:48-kor történt szerkesztése után volt. (→Források: kékít)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Oslay József Osvald
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
Állampolgársága
  • jugoszláv
  • jugoszláv
  • Szerb–Horvát–Szlovén Királyság
  • Ciszlajtánia
Foglalkozása
SírhelyeFarkasréti temető (49/2-2-5)[1][2]

Oslay József Osvald, OFM (Filóc, 1879. április 17. – Budapest, 1962. szeptember 9.) magyar katolikus pap, ferences szerzetes, tartományfőnök.[3] Nevéhez fűződik az országos jelentőségűvé vált Egri Norma[4] szegénygondozási rendszer megalapítása, 1927-ben. Az Egri Norma működtetésére ugyanebben az évben megalapította a Ferences Szegénygondozó Nővérek szerzetesi közösségét.

Élete

Oslay József 1879. április 17-én született a ma Szlovéniában található kisközségben, Filócon.

Szerzetesi, papi képzése

1895-ben lépett be a ferences rendbe, a Szent László királyról elnevezett Ladislai[5] tartományba, Segesden. Szerzetesi nevét a VII. században élt Szent Oswaldról[6] kapta. A noviciátus után, 1896. szeptember 15-én tett egyszerű fogadalmat.[7] Ezután először Pécsett tanult teológiát és filozófiát, majd 1898-tól a zágrábi egyetemen,[8] 1899-től pedig Baján tanult teológiát. 1900. április 22-én tett örök fogadalmat,[7] majd 1901. augusztus 24-én pappá szentelték.[9]

Szolgálati helyei

Pappá szentelése után néhány évig Dunaföldváron tevékenykedett: filozófiatanár, vicemagiszter, novíciusmagiszter,[10] majd a klerikusok magisztere lett. 1911-ben Bajára került, ahol ugyancsak a klerikusok magisztere lett. 1912-től házfőnök (gvardián)[11] Baján, 1913-tól pedig Máriaradnán vagy Máriagyűdön.[12] Közben tanári szakvizsgát és teológia tanári vizsgát is tett. 1914-1923 között Gyöngyösön szolgált: magiszter, a dogmatika tanára és a Vincés Karitasz[13] igazgatója lett. Itt kerülhetett először közeli kapcsolatba a szegénygondozás kérdésével, nehézségeivel, mely kérdések majd az Egri Norma létrehozására ösztönzik. Gyöngyösön 1915-1921 között definitor,[14] 1922-től pedig custos (a tartományfőnök helyettese).[15][16] 1923-ban Egerbe került és igen sokféle területen működött: házfőnök, szemináriumi és székesegyházi gyóntató, gvardián, magiszter, Szent Ferenc harmadrendjének[17][18] igazgatója lett. 1925-ben Egerben kultúr- és lelkigyakorlatos házat alapított, a Szent Ferenc Otthont. Tulajdonképpen ebből nőtt ki az Egri Norma működési rendszere. 1926-tól Oslay lett a provincia valamennyi intézetének prefektusa.[19]

Tartományfőnöksége

1928. július 26-án a Gyöngyösön megtartott káptalan[20] megválasztotta az ekkor már Kapisztrán Szent Jánosról nevezett ferences rendtartomány[21] főnökévé.[22] Immár tartományfőnökként nekifogott a meglévő szegénygondozási rendszer átalakításához, egy új rendszer elindításához. Tartományfőnöksége alatt, 1929-ben indult el a magyar ferencesek kínai missziója,[23] melynek központja a budapesti Pasaréti Ferences Rendház lett. Ugyancsak a fővárosba helyezte a Kapisztrán Szent Jánosról nevezett ferences provincia központját. Az 1931-es provinciális választás előtt a rend generálisa, Bonaventura Marrani arról értesítette a káptalant, hogy Oslay József Oswald nem választható meg újra tartományfőnöknek, mivel figyelmét egészen a szegénygondozásnak kell szentelje.[24] Ezért Szécsénybe helyezték, itt ugyanis meglehetősen közel volt az új ferences női közösség Ludányhalásziban levő központjához és a nővérek lelki igazgatója lett. A következő években hitszónokként és a szegénygondozás apostolaként bejárta az egész országot.

Az Egri Norma után

1938-ban Szegedre helyezték és egyben felmentették a Ferences Szegénygondozó Nővérek igazgatói tisztéből. E tény országos megdöbbenést keltett, mivel ekkorra a Norma már országszerte elterjedt és működött, ám Leonardo Bello generális nem adott magyarázatot.[25] 1941-től Oslay Pasaréten élt, majd 1943-1948-ig ismét egri házfőnök lett, plébános és a ferences harmadrendiek igazgatója. 1947-ben Czapik Gyula egri érsek érseki tanácsossá nevezte ki, ám 1948-ban ismét Pasarétre helyezték, ahol hivatalosan gyóntatóként működött egészen 1959 márciusáig.[26] Ekkor a Mártírok úti rendházba került. Itt ünnepelte pappá szentelésének 60. évfordulóját, a gyémántmisét. 1962. szeptember 9-én halt meg, a Széher úti kórházban.[27] Szabó Imre esztergomi segédpüspök temette, 1962. szeptember 13-án, a Farkasréti temetőben. Temetésén számos egyházi elöljáró, püspök vett részt és természetesen a Ferences Szegénygondozó Nővérek immár feloszlatott közösségének több mint száz tagja.

Egri Norma

Mielőtt Oslay József Osvald megalapította volna az Egri Normát, közel két évtizedig tanulmányozta a magyar szegénygondozás helyzetét országszerte, mindenhol, ahol csak papként, szerzetesként működött. A szegénygondozással kapcsolatos elképzeléseit 1927 augusztusában tárta Szmrecsányi Lajos egri érsek elé, akitől támogatást kapott. Ezután néhány rendtársát is beavatta a tervébe, majd egész ősszel szociális kérdésekkel foglalkozott a heti rendszerességgel megtartott konferenciabeszédeiben, az egri ferences templomban. Beszédeivel mintegy előkészítette egy új szegénypolitika bevezetését Egerben. Úgy gondolta, a szegénygondozás csak összefogással működhet jól. Szükséges, hogy a Szegényügyi Hivatal, az Adománygyűjtő Hölgybizottság és az újonnan megalakuló Ferences Szegénygondozó Nővérek közössége együttműködjön.

Egy új szerzetesrend alapítása

Konferenciabeszédeinek csúcspontján, 1927. november 22-én jelentette be, hogy Szent Ferenc harmadrendjének[28] 6 tagja, immár valódi szerzetesként, életét a szegények szolgálatának szenteli. Ezzel létrejött a Ferences Szegénygondozó Nővérek szerzetesi közössége. Az alapítók Páhok Mária (Franciska nővér) és Krómann Mária (Mária Magdolna nővér) voltak.

Főbb művei

Szt Ferenc nyomdokain. 1226-1926. (Bp., 1926: Szt Ferenc lelke) Az élet trubadúrjai. Prohászka - Assziszi Szt Ferenc. Tanulmány, tanulság. Közzétette. Újpest, 1933 A Szeretet-Isten hőse az ártatlanokért és bűnösökért. Szabin testvér élete. Összeáll. Bp., 1934 Morális istenszolgai érzület. Mária gondozónővérek részére. 1. r. Ludány (ny. Vác)

Jegyzetek

  1. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  3. ↑ Oslay – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2017. október 28.)
  4. ↑ Oslay József, P. Osvald | Magyar életrajzi lexikon | Arcanum Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2017. október 28.)
  5. ↑ ladiszlaiták – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2018. január 28.)
  6. ↑ Oszvald – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2018. január 28.)
  7. ↑ 7,0 7,1 fogadalom – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2018. január 28.)
  8. ↑ Konecki, Mario Konecki, Mladen: Homepage (English nyelven). www.unizg.hr. [2016. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 28.)
  9. ↑ papszentelés – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2018. január 28.)
  10. ↑ magiszter – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2018. január 28.)
  11. ↑ gvardián – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2018. január 28.)
  12. ↑ A források itt eltérnek: egyes források Máriaradnára, mások Máriagyűdre helyezik Oslayt.
  13. ↑ Történetünk - Katolikus Karitász (magyar nyelven). karitasz.hu. (Hozzáférés: 2018. január 28.)
  14. ↑ definitor – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2018. január 28.)
  15. ↑ custos – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2018. január 28.)
  16. ↑ custodia – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2018. január 28.)
  17. ↑ User, Super: Ferences család (hu-HU nyelven). www.fvr.hu. (Hozzáférés: 2018. január 28.)
  18. ↑ harmadrend – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2018. január 28.)
  19. ↑ prefektus – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2018. január 28.)
  20. ↑ káptalan – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2018. január 28.)
  21. ↑ A Ferences Család honlapja. www.ferencescsalad.hu. (Hozzáférés: 2018. január 28.)
  22. ↑ provincia – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2018. január 28.)
  23. ↑ https://ujember.hu/magyar-ferencesek-kinaban/
  24. ↑ Szent Ferenc leányai Baján. Háztörténet 1929-1948. A bajai Ferences Szegénygondozó Nővérek feljegyzései (Bajai dolgozatok 14. Baja, 2003) | Könyvtár | Hungaricana (magyar nyelven). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2018. január 28.)
  25. ↑ Oslay megítélése a Ferences Renden belül is meglehetősen kétoldalú. Működéséről, bár ténylegesen nagy, sőt országos hatású, máig nem készült összefoglaló munka.
  26. ↑ Közben a kommunista hatalom felosztatta a szerzetesrendeket, de a Kapisztránus Ferences Rendtartomány tovább működhetett, természetesen megszorításokkal.
  27. ↑ Történet - Budapesti Szent Ferenc Kórház | St. Francis Hospital of Budapest. www.szentferenckorhaz.hu. (Hozzáférés: 2018. január 28.)
  28. ↑ Hírek, események (hu-HU nyelven). www.fvr.hu. (Hozzáférés: 2018. január 1.)

Források

  • Hámori, 2006 = Hámori Péter. "Szegények mindig lesznek veletek..." - Tanulmányok a szociálpolitika történetéből. Budapest-Piliscsaba, Pázmány Társadalomtudomány 2. 2006
  • Merk, Rapcsányi (szerk.), 2003 = Merk Zsuzsa, Rapcsányi László szerk. Szent Ferenc leányai Baján; Háztörténet 1929-1948. szerkesztette, a szöveget gondozta, az előszót és a jegyzeteket írta Merk Zsuzsa, Rapcsányi László. Baja, Türr István Múzeum Múzeumbarátok Köre Alapítvány, 2003
  • Petro, 1932 = Petro Kálmán. Az Egri Norma 1927-1932. Tanulmány. Eger, 1932
  • Závodszky, 1997 = Závodszky Géza szerk. Fuga temporum, Ünnepi kötet Eperjessy Géza 70. születésnapjára. Budapest, ELTE TFK, 1997
A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Oslay_József_Osvald&oldid=81776”