Bark-skála

A Bark-skála egy pszichoakusztikus skála, melyet Eberhard Zwicker javasolt 1961-ben. A Bark-skála Heinrich Barkhausen német fizikusról kapta a nevét, aki először javasolta a hangosság szubjektív mérését. A skála 1-től 24-ig terjed és megfelel a hallás 24 kritikus sávjának (Hz): 20, 100, 200, 300, 400, 510, 630, 770, 920, 1080, 1270, 1480, 1720, 2000, 2320, 2700, 3150, 3700, 4400, 5300, 6400, 7700, 9500, 12 000, 15 500; a középfrekvenciák: 50, 150, 250, 350, 450, 570, 700, 840, 1000, 1170, 1370, 1600, 1850, 2150, 2500, 2900, 3400, 4000, 4800, 5800, 7000, 8500, 10 500, 13 500. Ez a skála összefügg a mel-skálával, de kevésbé népszerű. A konverzió frekvenciáról (Hz) Bark-ba:

$\text{Bark}=13\arctan (0,00076f)+3,5\arctan ((f/7500{)}^2)$

vagy Traunmüller nyomán:

$\text{kritikus sáv (bark)}=[(26,81f)/(1960+f)]-0,53$

ha az eredmény < 2 hozzá kell adni 0,15-ot, ha az eredmény > 20,1 hozzá kell adni 0,22-ot

Irodalom

• Zwicker, E: Subdivision of the audible frequency range into critical bands. (hely nélkül): The Journal of the Acoustical Society of America. 1961.  

Kapcsolódó szócikkek

• Fletcher–Munson-görbék
• mel-skála
• Akusztika

További információk

• https://web.archive.org/web/20110427105916/http://www.ling.su.se/staff/hartmut/bark.htm
• http://vip.tilb.sze.hu/~wersenyi/Pszicho.pdf