Bencze György (országgyűlési képviselő)

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>Solymári 2024. február 17., 13:25-kor történt szerkesztése után volt. (Források: javítás)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Bencze György
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Szibéria[1]
Állampolgársága
Foglalkozása
  • tímár
  • politikus
  • földbirtokos
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1939–1944)

Bencze György (Bilke, 1885. március 2.1946) magyar iparos, gazdálkodó, magyar országgyűlési és kárpátaljai tartománygyűlési képviselő.

Élete

Régi nemesi családban született, görög katolikus vallásban. Hat elemi iskolai osztály végzett, majd az iparostanonc-iskolát járta ki Máramarosszigeten. Korán elvesztette szüleit, így önerőből kellett megalapoznia sorsát. Fiatal korától gazdálkodásból élt, illetve az iparos szakmák közül leginkább a tímármesterségben művelte ki magát. 20 éves korában elérte nagykorúsítását, nem sokkal ezután bekerült Bilke nagyközség képviselő-testületébe; attól fogva egész életében részt vett a település igazgatásában és gazdasági életének fejlesztésében. Az első világháborúban mint tizedes vett részt, és szakmájának körében dolgozott. A háború után, 1918 novemberében tagja lett a Ruszka-krajnai Kongresszusnak, e minőségében az önálló Ruszka-Krajna – vagyis Magyarország ruszinok lakta, saját önkormányzatú tartománya – felállításáért, a ruszin nép autonómiájáért küzdött. Miután a kárpátaljai területek Csehszlovákiához kerültek, aktív tagja lett – Kurtyák János, majd annak halála után Bródy András támogatójaként – az Autonóm Földműves Szövetségnek, amely működése alatt végig ellenzéki pozíciót foglalt el a csehszlovák köztársasággal szemben Szilárdan kitartott elvei mellett annak ellenére is, hogy a hatóságok a fenyegetéstől a megvesztegetésen át az ügyészi beavatkozásig megannyi kísérletet tettek, hogy eltántorítsák az autonómia-törekvésektől. Amikor Bródyt 1938-ban elhurcolták a pankráci börtönbe, őt magát és Ernő fiát Rahón internálták, de az egy hónappal később felajánlott kegyelmet sem fogadta el. Később Kárpátalja tartományi képviselője lett, illetve 1939-ben a magyar országgyűlésbe is bekerült, mint kárpátaljai meghívott képviselő. Tagja volt az ungvári hitelszövetkezet központi igazgatóságának, Bilkén pedig állandó igazgatósági és felügyelőbizottsági tagja volt a helyi szövetkezeteknek. A hitélet terén kifejtett buzgalmáért a pápai Szent Gergely-renddel tüntették ki.

Jegyzetek

Források

További információk