Horváth Ferenc (apátkanonok)

Horváth Ferenc
Született	1851. október 16.
Elhunyt	1924. május 19. (72 évesen) Esztergom
Tisztsége	kanonok (1903–)
Iskolái	Collegium Germanicum et Hungaricum (1872–)
Sablon Wikidata Segítség

Horváth Ferenc (Répcesarud/Fraknó, 1851. október 16. – Esztergom, 1924. május 19.) teológiai doktor, tanár, apátkanonok, rektor.

Életútja

Szülei Horváth Fülöp és Strommer Katalin. Gimnáziumi tanulmányait Kőszegen és Sopronban, a VII. és VIII. osztályt az esztergomi líceumban végezte. A hittudományok hallgatására Rómába ment, 1872. november 7-én a Collegium Germanicum et Hungaricum növendéke lett. 1877. május 26-án pappá szentelték. 1878. július 31-én hazatért, s Pozsony-Virágvölgyön lett segédlelkész. 1880-tól esztergomi líceumi, majd 1882. szeptember 1-től teológiai tanár az egyháztörténelemből és jogból. 1892 decemberében a pápa tiszteletbeli kamarásává nevezte ki. 1903-tól kanonok és a papnevelde rektora, 1907-ben címzetes apát, 1916-ban sasvári főesperes lett. A Magyar Sionnak egy ideig tanártársaival együtt szerkesztője volt; számos cikket írt ezen folyóiratba részint saját neve, részint Pannonius álnév alatt (nevezetesebbek: 1880. B. Labre Benedek élete, 1881. Ballerini élete, 1883. Norvég missio, 1887. Franzelin biboros, 1890. Milyen halállal mult ki Luther Márton?); írt még a Magyar Koronába (1883. 345., 346. sz. A polgári házasság és a kath. egyházjog.)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.  
• Magyar katolikus lexikon V. (Homo–J). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2000. ISBN 963-361-626-3  
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János XIV. kötet, Hollitzer Gyula–Hírtl József, Budapest, 1993. 318. hasáb Online elérés

További információk

• Zelliger Alajos: Egyházi Irók Csarnoka. Nagyszombat, 1893, 177. old.