Szabó Vera (szobrász)

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>B.Zsoltbot 2025. január 31., 15:01-kor történt szerkesztése után volt. (Jegyzetek: források -> jegyzetek, wp clean AWB)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Szabó Vera
Született1890. november 22.
Kiskunfélegyháza
Elhunyt1966. július 23. (75 évesen)
Kolozsvár
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaportrészobrász

Szabó Vera (Kiskunfélegyháza, 1890. november 22.Kolozsvár, 1966. július 23.) magyar portrészobrász.

Életútja, munkássága

Művészeti ismereteit a Nagybányai művésztelepen Thorma János és Réti István irányításával szerezte (1916–24). Ezután Firenzében, Padovában és Rómában járt tanulmányúton. 1917-től Kolozsváron élt. Portrészobraiban a kor művészeti és irodalmi életének jelentős személyiségeit örökítette meg (Móricz Zsigmond, Kuncz Aladár, Janovics Jenő, a festő Nagy István, Ács Ferenc, Thorma János). Szoborkarikatúráiban, melyeket 1925-ben a kolozsvári Újságíró Klubban mutatott be, Paál Árpádot, Szász Endrét, Nyirő Józsefet, Zágoni-Szabó Istvánt,[1] Hunyady Sándort, Kádár Imrét, Székely Jánost (a Népszava egykori szerkesztőjét) és Ligeti Ernőt mintázta meg alkotói-emberi jellemzőik attribútumaival. A kolozsvári Házsongárdi temetőben több domborműves, illetve szobordíszes síremléke áll, köztük Szentgyörgyi Istváné,[2] Láday Istváné. Utolsó munkái közül való a Bolyai Tudományegyetem rektori hivatalának felkérésére mintázott Makszim Gorkij-büsztje, amely az egyetem Orosz Intézete számára készült 1949-ben.

Jegyzetek

  1. Talán Zágoni Istvánt.
  2. Szentgyörgyi István síremléke, szoborlap.hu. [2016. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 10.)

Források

További információk

  • Murádin Jenő: Szabó Vera. 1890–1966. In: Képzőművészeti írások. Bukarest, 1984.