Kovács Sándor (püspök, 1893–1972)

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen 37.234.174.82 (vitalap) 2023. november 18., 11:04-kor történt szerkesztése után volt. (1947.)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Ez a szócikk a római katolikus püspökről szól. Hasonló címmel lásd még: Kovács Sándor (egyértelműsítő lap).
Kovács Sándor
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • katolikus pap
  • katolikus püspök
Tisztségemegyéspüspök (1944. március 3. – 1972. február 8.)
SírhelyeAz adatok szerializációja sikertelen
szombathelyi püspök
Vallásarómai katolikus egyház
SzerzetesrendLua-hiba a(z) Modul:Wikidata modulban a(z) 920. sorban: Érvénytelen tulajdonság: p611
Pappá szentelés1915. október 14.
Püspökké szentelés1944. március 25.
SzentelőkLua-hiba a(z) Modul:Wikidata modulban a(z) 920. sorban: Érvénytelen tulajdonság: p1598
Hivatalszombathelyi püspök
Hivatali idő1944–1972
ElődjeGrősz József
UtódjaFábián Árpád
Társszentelt püspökök
Rogács Ferenc1948. június 29.
Bárd János1951. április 1.
Bánk József1964. október 28.
Brezanóczy Pál1964. október 28.
Cserháti József1964. október 28.
Ijjas József1964. október 28.
Winkler József1964. október 28.

Kovács Sándor (Kecskemét, 1893. június 11. – Budapest, 1972. december 24.) szombathelyi püspök.[1]

Pályafutása

Középiskolai tanulmányait Kecskeméten, a teológiát Vácon és a Bécsi Egyetemen végezte. 1915. október 14-én szentelték pappá, majd az Augustineumban tanult tovább. 1917-től a váci püspök udvari káplánja, 1928-tól pedig kecskeméti plébános volt.[1]

Püspöki pályafutása

XII. Piusz pápa 1944. március 17-én szombathelyi püspökké nevezte ki.[1] Március 25-én szentelték püspökké. Papjait havi rekollekciókra hívta össze. A második világháború alatt a Muravidék apostoli kormányzója is volt. A háború végén a püspöki palotába menekülteket fogadott be. 1945. március 4-én bombázás áldozatául esett a palota egy része és a szombathelyi székesegyház is; utóbbit az újjáépítés után 1947. szeptember 7-én szentelte fel a püspöki kar jelenlétében. Részt vett a második vatikáni zsinaton; az Országos Liturgikus Tanács elnöke, 1966-ban a római Liturgikus Konzílium tagja volt. 1972. március 23-án vonult nyugállományba. Halála után Szombathelyen temették el.[1]

Művei

  • A remény szigete. Evangéliumi elmélkedések. Kecskemét, 1931 (s.v. Kováts!)
  • Egy lelked!... Beszélgetések az élet megszenteléséről. Budapest, 1941
  • Út az oltár felé. Budapest, 1941
  • Élő hit a házasságban. Petruch Antallal. Budapest, 1941 (Actio Catholica 85.)
  • A család jogai. Budapest, 1942. (Actio Catholica 97.)
  • Uram! Kihez menjünk? Eucharisztikus elmélkedések. Kecskemét, 1943
  • Isten felé – hazafelé. Szentbeszédek 1944. év advent vasárnapjaira, karácsonyra és évvégi hálaadásra; Martineum Ny., Szombathely, 1944
  • A kereszt királyi útján. Szombathely, 1945
  • Élesszük fel a magyar éjszakában az engesztelés hamvadó tüzét! Engesztelő szentóra; Sztrilich Lajos, Pécs, 1946
  • Isten embere. Elmélkedések. Budapest, 1965

A kecskeméti Katholikusok Lapja című egyházközségi tudósító főszerkesztője volt 1931. szeptember 6–1938. június 5., felelős szerkesztője 1938. szeptember 18–1944. február között.[1]

Jegyzetek

További információk

  • Bishop Sándor Kovács, Catholic-Hierarchy (angol)
  • Hármas püspöki kinevezés 1944-ben. Hamvas Endre, Kovács Sándor, Mindszenty József; szerk. Zombori István; METEM–Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, Bp.–Szeged, 2018


Előde:
Grősz József 		Utóda:
Fábián Árpád
A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Kovács_Sándor_(püspök,_1893–1972)&oldid=841529”