Krnja Jela (Bosanski Petrovac)
| Krnja Jela | |
 | |
| Látkép a Klekovac felé | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| Kanton | Una-Szanai |
| Község | Bosanski Petrovac |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 194 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 48,0 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 13,65 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 44° 37′ 06″, k. h. 16° 24′ 00″44.618300°N 16.400000°EKoordináták: é. sz. 44° 37′ 06″, k. h. 16° 24′ 00″44.618300°N 16.400000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Krnja Jela témájú médiaállományokat. | |
Krnja Jela (szerbül: Крња Јела) szerb falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Bosanski Petrovac községben.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Bihácstól légvonalban 47, közúton 66 km-re délkeletre, Bosanski Petrovactól légvonalban 7, közúton 10 km-re északkeletre, a Bravsko polje legnyugati részén, a Grmeč-hegység kiirtott hegyi tisztásain található, csak egy kis része van a mezőn. Nyugatról és északról magas hegyek zárják le, melyeket többnyire tűlevelűek borítanak. Ezek a Risovača, a Matijevača, a Stražbenica, a Suvi vrh, a Misije, a Kosijer, az Omar és a Dronjkuša. A keleti és a déli oldal a mezőre nyílik, és ott a falu Smoljana faluhoz csatlakozik. A házak több csoportban vannak szétszórva. Ősszel és télen két kisebb, egy kilométer hosszúságú patak fut át a falun. Valamikor ezeknek a patakoknak vízimalmai is voltak.[3]
Népessége
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 470 | 191 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 1 |
| Jugoszláv | 2 | 0 |
| Egyéb | 3 | 2 |
| Összesen | 475 | 194 |
Története
A környező településekhez hasonlóan itt is található egy ókori erőd maradványa. A sáncokkal övezett terület szabálytalan kereszt alaprajzú, nagyjából 60x60 méteres. A köfalakon (melyek a nyugati és délnyugati oldalon maradtak fenn) kívül mély árkok is védték. A leletek között főkét vaskori cseréptöredékek találhatók.[5] Krnja Jela települései aránylag nem túl régiek. Az idősek nagyapáik elbeszéléseiből tudják, hogy 250-300 évvel ezelőtt Krnja Jelában legfeljebb két ház állt, a Branković és a Mrđa családoké. A vidék nagy részét ekkor még mindig erdő borította.[6] A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Bosanski Petrovac község részeként a Bosznia-hercegovinai Föderáció területéhez került.
Nevezetességei
- Gradina – vaskori erőd maradványai.[5]
Jegyzetek
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11436
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11436
- ↑ Petar Rađenović, Srpska Kraljevska Akademija u Beogradu 1925. i 1923. -BJELAJSKO POLJE I BRAVSKO
- ↑ 4,0 4,1 Popis 2013 u BiH – Bosanski Petrovac (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. január 30.)
- ↑ 5,0 5,1 Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. január 14.)
- ↑ Poreklo prezimena, selo Krnja Jela (Bosanski Petrovac). poreklo.rs . (Hozzáférés: 2025. február 4.)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Krnja Jela (Bosanski Petrovac) című bosnyák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
