Radix

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen 2a0a:f640:1400:b4f0:90e:24c3:1312:eb7d (vitalap) 2024. augusztus 18., 10:55-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

A radix, vagy más néven alapszám, egy számrendszer alapját képezi. Egy számrendszerben a radix hatványainak összege adja ki az adott számot. A radix szó a latinból származik, melynek jelentése: gyökér, eredet. Az általánosan használt tízes (decimális) számrendszerben a radix 10. Itt minden szám a 10 hatványaival fejezhető ki. Például: 213=2102+1101+3100 A kettes (bináris) számrendszerben, mely a digitális elektronikában használatos, a radix kettő. Így : 213=(11010101)2=127+126+025+124+023+122+021+120 A radix általában természetes szám, de elvileg lehet nem természetes szám is, bár az ilyen számrendszereknek gyakorlati haszna alig van. Az ismertebb számrendszerek:

Radix Név Leirás
10 Decimális rendszer (tízes számrendszer) A legelterjedtebb számrendszer. Tíz számjegye: "0–9".
12 Duodecimális rendszer Ma már nem használják, a tucattal való számolásnál volt használatos. Számjegyei: "0-9" valamint "A" és "B" betűk.
2 Bináris rendszer (kettes számrendszer) Számítógépekben általánosan használt számábrázolás. A két számjegy: "0" és "1", mely a kapcsolóelemek "be" és "ki" állapotát fejezi ki.
16 Hexadecimális rendszer (tizenhatos számrendszer) Számítástechnikában használatos, számjegyei: "0–9" és "A–F".
8 Oktális rendszer (nyolcas számrendszer ) Számítástechnikában használatos, számjegyei: "0–7".
60 Sexagezimális rendszer (hatvanas számrendszer) A sumereknél volt használatos ez a számrendszer, ma polárkoordináta-rendszereknél, és egyes időmérő rendszereknél használják.
64 64-es számrendszer A számítástechnikában használják, számjegyei: "A–Z", "a–z", "0–9", plusz két karakter: "+" és "/".
256 Bájt-típusú számrendszer Számítógépek belső hálózatánál alkalmazzák.

Kapcsolódó szócikkek

Források

  • Simonovits András: Válogatott fejezetek a matematika történetéből. (hely nélkül): Typotex Kiadó. 2009. 109–113. o. ISBN 978-963-279-026-8  

További információk