Vízenergia Magyarországon
A vízenergia Magyarországon nem tölt be számottevő szerepet. 2015-ben mindössze 57 MW volt a magyar vízerőművek összkapacitása. Újabb vízerőművek kiépítését az országban a nem megfelelő földrajzi elhelyezkedés (nagy esésű folyók hiánya) és a társadalmi ellenállás is akadályozza. [forrás?]
Magyar vízerőművek listája
- Kiskörei vízerőmű - 28 MW
- Tiszalöki vízerőmű - 12,9 MW
- Kesznyéteni vízerőmű - 4,4 MW[1]
- Ikervári vízerőmű - 2,28 MW
- Békésszentandrási duzzasztó - 2 MW
- Kenyeri vízerőmű - 1,54 MW[1]
- Gibárti vízerőmű - 1 MW[2]
- Felsődobszai vízerőmű - 940 kW[3]
- Csörötneki vízerőmű - 485 kW[1]
- Körmendi vízerőmű[3] - 240 kW
- Alsószölnöki vízerőmű - 200 kW
- Pornóapáti vízerőmű - 113 kW[1]
- Szentpéterfai vízerőmű - 50 kW[1]
- Kvassay szivattyútelep és vízerőmű - csupán időszakosan termel áramot
- Sió zsilip vízerőmű, Keselyűs
- Szentgotthárd vízerőmű
Elvetett tervek
Magyarország legjelentősebb vízerőműve a Bős-nagymarosi vízlépcső lett volna (Bős - 720 MW; Nagymaros - 160 MW), melyet Csehszlovákiával közösen üzemeltettek volna. A vízlépcsőről szóló nemzetközi szerződést Magyarország a növekvő társadalmi ellenállás miatt 1992-ben felmondta, amelyet követően Szlovákia egyoldalúan elterelte a Dunát és üzembe helyezte a módosított formájában kiépített Bősi erőművet.[4] Az ENSZ Nemzetközi Bíróság a két ország vitájában mindkét felet elmarasztalta és kétoldalú tárgyalásokra kötelezte. A projekt bukása következtében Magyarországon egyfajta tabuvá vált a vízerőművek építése. A magyar kormány ellenzi Horvátország azon terveit is, amelyek a Dráva közös horvát-magyar szakaszain (Barcs, Novo Virje) létesítenének vízerőműveket.[5]
Lehetséges fejlesztések
Potenciális vízerőművek létesítéséről rendszeresen jelennek meg tervek. Felmerült, hogy a Paks 2 projekt részeként, a Duna szükséges felduzzasztása keretében egy vízerőmű is épülhetne. Emellett a Duna jobb hajózhatóságának biztosítása érdekében felvetették a nagymarosi erőmű befejezését, illetve más vízerőművek (Fajsz, Adony) kiépítését.[6] Hivatalosan azonban egyik terv sem kapott támogatást. Külön említést érdemelnek az úgynevezett szivattyús-tározós vízerőművek. Az ilyen erőműveket magas hegyekre építik, ahova mesterségesen szivattyúzzák fel a víztározók vizét, majd energiát termelve leeresztik. Az ilyen erőművek célja a villamosenergia rendszerek rugalmatlanságának kiegyensúlyozása, ami például nagy variablilitású szél- és naperőművek működéséből adódhat. Magyarországon több helyszínen is felmerült (Prédikálószék, Aranyosi-völgy) ilyen erőművek kiépítése, azonban eddig egyik terv sem jutott el a megvalósításig.[7] 2017-ben a Mátrai Erőmű bejelentette, hogy egy 600 MW-os kapacitású szivattyús-tározós erőművet építene a Mátrában.[8] Magyarországon a közeljövőben elsősorban mini-vízerőművek építésére lehet számítani. Ilyet alakítottak ki 2016-ban a tapolcai Malom-tónál is, a malomkerék felújításakor.[9] 2017-ben Szentgotthárdon adtak át egy mini-vízerőművet.[10]
Galéria
-
-
-
-
-
A nicki duzzasztómű -
-
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 1,2 1,3 1,4 Open Infrastructure Map (English nyelven). openinframap.org. (Hozzáférés: 2022. január 22.)
- ↑ Alteo. (Hozzáférés: 2021. december 27.)
- ↑ 3,0 3,1 Alternatív energia.hu. (Hozzáférés: 2021. december 27.)
- ↑ Archivált másolat. [2017. február 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 22.)
- ↑ Drávai vízerőmű – horvátok terveznek, magyarok ellenkeznek. ng.hu (Hozzáférés ideje: 2019. február 7.)
- ↑ https://index.hu/belfold/2013/06/14/jol_jott_volna_bos-nagymaros_az_ar_ellen/
- ↑ http://hvg.hu/gazdasag/20160322_szivattyu_energiatarozo_eromu_Lsimonorbna_paks_javor_benedek_Lazar_janos_atomeromu_mvm
- ↑ http://www.portfolio.hu/vallalatok/fenntarthatovilag/uj_napelempark_epulhet_a_matraban.247523.html
- ↑ http://www.origo.hu/gazdasag/20161003-megujult-a-tapolcai-malom-to-malomkereke.html
- ↑ Archivált másolat. [2017. június 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 11.)