Kálvária (Salgótarján)
| Kálvária | |
 | |
| Ország | Magyarország |
| Település | Salgótarján |
| Típus | kálvária |
| Elhelyezkedése | |
 Kálvária
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 48° 06′ 26″, k. h. 19° 48′ 12″48.107333°N 19.803333°EKoordináták: é. sz. 48° 06′ 26″, k. h. 19° 48′ 12″48.107333°N 19.803333°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kálvária témájú médiaállományokat. | |
A Kálvária Salgótarján egyik nevezetessége.
Története
A kálváriát 1949-ben szentelték fel a Pipishegy déli lejtőjénél a Karancs-völgye felé tartó katlan szélén. A teraszos megállót követően a Krisztus szenvedését megörökítő 14 stáció között gyalogút kanyarog a tetőn lévő három keresztig. Az eredeti dombormű stációképeket a salgótarjáni Szent Imre-hegyre Bóna Kovács Károly készítette el 1938 és 1943 között. 1979-re a területet benőtte a gaz és az akác. 1991-ben kiemelt látnivalóvá nyilvánították a kálváriát és maga a pápa is felszentelte az emlékművet. Ugyanebben az évben megkezdték a terület restaurációját. 2006-ra újra begazosodott a terület. 2008-ban újabb restaurációt hajtottak végre és új kereszt került a régi fakereszt helyére. A jelenlegi stációképek műkő másolatok, Tarnoveán Katona Tamás restaurátor készítette el diplomamunkaként 2013-ban.[1] A restaurált eredeti stációképeket a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeumban helyezték el. A kálvária mellett található a trianoni emlékmű (más néven Magyar Feltámadás Barlang[2])
Galéria
-
A Magyar Feltámadás Barlangja -
Szent István király szobra a kálvária mellett -
Szűz Mária és a kis Jézus szobra a kálvária mellett -
A kálvária egyik stációja -
Kilátás a kálváriáról Salgótarjánra -
Jegyzetek
- ↑ http://nosza.info/blog/2013/09/16/felujitottak-a-salgotarjani-kalvariat
- ↑ A salgótarjáni Kálvária (GCSTKA). Geocaching, 2009. január 6. (Hozzáférés: 2018. július 23.)
