Proterospongia

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>Alfa-ketosav 2024. július 27., 16:24-kor történt szerkesztése után volt. (Galléros ostorosok kategória eltávolítva; Craspedida kategória hozzáadva (a HotCattel))
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Proterospongia
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Holozoa
Osztály: Galléros ostorosok (Choanoflagellata)
Rend: Craspedida
Család: Codonosigidae
Nemzetség: Proterospongia
Kent, 1882

A Proterospongia telepalkotó egysejtű vízi élőlények nemzetsége. A galléros ostorosok osztályába tartozik. Kolóniaképzőként a Proterospongia érdekes a tudósok számára, akik az állatok megjelenése előtt jelen lévő intercelluláris jelátvitel és adhézió mechanizmusait tanulmányozzák.[1][2]

Megjelenése

A Proterospongia tagjai a galléros ostorosokra jellemző sejtszerkezettel rendelkeznek, amelyet 5-10 μm átmérőjű sejttest jellemez, 20-30 μm hosszú ostorral a csúcsi részen, amelyet 15-25, aktinnal teli mikroboholyból álló gallér vesz körül.[3] [4] A telep ostorai vízáramlást hoznak létre, amiből a gallérok mikrobolyhai a szerves törmeléket és baktériumokat kiszűrik.[3] [4] A Proterospongiában lévő szervecskék elrendezése összhangban van más galléros ostorosokéval, és az ostor alapja alatti elülső diktioszóma, a központi mag, a perifériás mitokondriumok és egy hátsó emésztőűröcske jellemzi.[3][4] A Codonosigidae család tagjaként a Proterospongia csak finom gallérral rendelkezik, amely fénymikroszkóp alatt nem látható, esetlegesen teljesen hiányzik is. [3][4] A Proterospongia fajokat a telep morfológiája különbözteti meg, amelyek az egyszerű sejtláncoktól a feltűnő, csillagszerű együttesekig változnak.[5] A sejtközi zselével vagy nyálkaanyaggal rendelkező telepeket Kent, Lackey és Leadbeater írták le; ennek az anyagnak az összetétele azonban nem ismert.[3][4] [5][6] Kent egy Proterospongia fajt is leírt, amely kétféle sejtet tartalmaz nyálkába ágyazva, azonban ez az egyetlen beszámoló egy ilyen fajról, és azt feltételezték, hogy a megfigyelt amőboid sejtek valójában hátsó csápok voltak, amelyek egyes galléros ostorosokon jelen vannak.

Életciklus

Bár több Proterospongia fajt leírtak, csak a P. choanojuncta rendelkezik leírt életciklussal. E leírás alapján a Proterospongia telepes, úszó és helytülő életmódjai váltják egymást.[3] [4] Leadbeater 1983-as leírása a Choanocea perplexea és Proterospongia choanojuncta fajokról a Proterospongia choanojuncta megerősítését eredményezte. A magányos és telepes fajok vizsgálatai még további fajok létezéséről adhatnak számot.

Osztályozás

A Proterospongia a telepes Codonosigidae galléros ostorosok taxonómiai osztályozása az egyes sejtek fizikai megjelenése és a telep alakja alapján. Először Kent írta le Manual of the Infusoria (1880-1882) című művében. Ebben hat faját írta le, és a kolónia szerkezete fajonként változik. A Proterospongia nemzetség tagjait továbbra is filogenetikai keretbe kell sorolni.

Jegyzetek

  1. King, N. (2004). „The Unicellular Ancestry of Animal Development. Developmental Cell” 7, 313-325. o. 
  2. King, N.; Carroll, S. B. (2001). „A receptor tyrosine kinase from choanoflagellates: molecular insights into early animal evolution”. Proc Natl Acad Sci U S A 98, 15032-15037. o. 
  3. 3,0 3,1 3,2 3,3 3,4 3,5 Leadbeater, B. S. C.; Thomsen H. A.. Order Choanoflagellida. The Illustrated Guide to the Protozoa, 2., 14–37. o. (2000) 
  4. 4,0 4,1 4,2 4,3 4,4 4,5 Leadbeater, B. S. C. (1983). „Life-History and Ultrastructure of a New Marine Species of Proterospongia (choanoflagellida)”. J. mar. biol. Ass. U.K., 135–160. o. 
  5. 5,0 5,1 Kent, W.S.. Manual of the Infusoria (1880–1882) 
  6. Lackey, J. B. (1959). „Morphology and Biology of a Species of Proterospongia”. Trans. Amer. Micro. Soc, 202–206. o. 

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Proterospongia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  •  Richard Dawkins: Az Ős meséje
  • James, T. Y., F. Kauff, C. L. Schoch, et al. (2006). „Reconstructing the early evolution of Fungi using a six-gene phylogeny”. Nature 443, 818–822. o. 
  • Lang, B. F., C. O'Kelly, T. Nerad, M. W. Gray, G. Burger (2002). „The closest unicellular relatives of animals”. Curr Biol 12, 1773–1778. o. 
  • Philippe, H, Snell, EA, Bapteste, E, Lopez, P, Holland, PWH, Casane, D (2004). „Phylogenomics of eukaryotes: the impact of missing data on alignments”. Molecular Biology and Evolution 21 (9), 123–135. o. 
  • Snell, EA, Furlong, RF, and PWH Holland (2001). „Hsp70 sequences indicate that choanoflagellates are closely related to animals”. Current Biology 11, 967–970. o. 

Kapcsolódó szócikkek

További információk