Szunyog Mihály
| Szunyog Mihály | |
 | |
| Született | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen Gölle |
| Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Burger Eszter (h. 1904–1913) Rádai Irén (h. 1913–1950) |
| Szülei | Ney Regina Strasser Henrik |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái | Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (–1902, jogtudomány) |
| Halál oka | Az adatok szerializációja sikertelen |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szunyog Mihály témájú médiaállományokat. | |
Szunyog Mihály, születési és 1904-ig használt nevén Strasser Mihály[1] (Inámpuszta, Gölle, 1878. szeptember 23. – Budapest, Józsefváros, 1971. január 8.)[2] jogász, közíró, politikus, Kovács Gyula (1874–1963) testvére.
Életpályája
Strasser Henrik (1843–1929) gazdálkodó és Ney Regina (1845–1927) fiaként született zsidó családban. A Ciszterci Rend Pécsi Római Katolikus Főgimnáziumában érettségizett. 1897-től a Budapesti Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának hallgatója lett. Felsőfokú tanulmányaival egyidejűleg elvégezte a Bécsi Kereskedelmi Akadémia külön tanfolyamát (Abiturienten-Curs) és három éven át a Magyar Általános Hitelbank tisztviselőjeként dolgozott. 1902-ben a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen jogtudori fokozatot nyert. Még egyetemi hallgató korában hírlapírói munkásságot is kifejtett. Munkatársa volt a Magyarországnak és a kolozsvári Ellenzéknek. Joggyakorlatát Kaposváron végezte, ahol kinevezték a Népjog című politikai lap felelős szerkesztőjévé. Az irodalom terén történelmi tanulmányaival és kereskedelmi szakirodalmi cikkeivel, de különösen mint esszéíró tűnt ki. Ő fordította és rendezte sajtó alá az Országos Történelmi Ereklye Múzeum Egyesületének megbízásából Czetz tábornok emlékiratait. Hosszabb utazásokat tett Európában. Beutazta Angliát, Francia-, Német- és Olaszországot. Beszélt a magyar nyelven kívül franciául, angolul, olaszul és németül. Az Országgyűlésbe a mátészalkai kerületből került be, ahol 1905. január 26-án képviselővé választották függetlenségi és 48-as programmal, s az 1905. február 17-én összeült képviselőháznak egyik korjegyzője volt. Az első világháború idején mint tartalékos főhadnagy teljesített szolgálatot, s vitézségéért több kitüntetésben részesült.
Családja
Első felesége Burger Móric és Frenkel Mária lánya, Eszter (1871–1913) volt, akivel 1905. április 30-án Budapesten, a Ferencvárosban kötött házasságot.[3] 1913. november 13-án Veszprémben nőül vette Rosenblatt Manó és Haas Borbála lányát, Rádai Irént (1886–1950).[4] Sógora Gonda Henrik (1880–1942) ügyvéd, gyorsíró, szerkesztő, miniszteri tanácsos.
Jegyzetek
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 5368/1904. Forrás: MNL-OL 30807. mikrofilm 510. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1904. év 51. oldal 10. sor
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi állami halotti akv. 164/1971. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése Burger Eszterrel a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 393/1905. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése Rádai Irénnel a veszprémi polgári házassági akv. 109/1913. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
Források
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
- A magyar társadalom lexikonja. A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, Budapest, 1930.