Pósa Mihály

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>Kundorf 2024. november 2., 15:16-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „{{személy infobox}} '''Pósa Mihály''' (?, 1822 – Székelyudvarhely, 1852. október) színész, színigazgató. ==Pályafutása== Az 1840-es évek elején lépett fel, majd 1844 tavaszán Kilényi Dávid marosvásárhelyi társulatában szerepelt. 1845-ben rendezőként is működött, majd miután Erdély városait bejárta, az 1850-es évek elejétől mint színigazgató is működött. Molnár György szeri…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Pósa Mihály
Született1822
Elhunyt1852. október (29-30 évesen)
Székelyudvarhely
Foglalkozásaszínész

Pósa Mihály (?, 1822 – Székelyudvarhely, 1852. október) színész, színigazgató.

Pályafutása

Az 1840-es évek elején lépett fel, majd 1844 tavaszán Kilényi Dávid marosvásárhelyi társulatában szerepelt. 1845-ben rendezőként is működött, majd miután Erdély városait bejárta, az 1850-es évek elejétől mint színigazgató is működött. Molnár György szerint: »a karakter-szerepekben sok művészi tehetséget fejtett ki«. »Sohasem volt durva, az intrikum - karaktereket játszók ama fajtájából volt való, akikből a Megyeri-iskolája után Tóth József is kikerült és azután a művészet magas fokára szállt.« Társulatában szerepeltek: Molnár György, Deési Zsigmond, Barna Bálint, Gyöngyösi Pál, valamint pénztárosként Kántorné Engelhardt Anna. Jellemszerepekben is láthatta a közönség. Meghalt afeletti bánatában, hogy neje hűtlen lett hozzá. Síremléke a székelyudvarhelyi református temetőben található.[1] Nejét, Pósáné Amáliát, aki drámai szende színésznő volt, Molnár György így karakterizálja: »A színpadon érdekes arcával, két fekete égő szemével, melodikusán zengő kis hangjával, középtermetének karcsúságával az Eszmeraldák, Maritánák, Zulimák olvadozó s lágy drámai szerepeiben tudott gyújtani, tapsokra indítani.« A Hölgyfutár c. lap egykori kritikusa pedig ezeket írta róla: »Az egyszerű naivságot s a felsőbb körben mozgó művelt játsziságot s a társalgási finom női ármányt sok könnyűséggel adja vissza«. (1851. máj. 22. Dési fellépésekor.)

Fontosabb szerepei

  • Moor Károly (Schiller: Haramiák)
  • Arthur (Czakó: Kalmár és tengerész)
  • Gémesi (Szigligeti Ede: Szökött katona)
  • Kommodi Fülöp (Szerdahelyi: Marcsa, az ezred lánya)
  • Frollo (Hugo–Birchpfeiffer: Notredame toronyőre)

Működési adatai

1844–45: Kilényi; 1845 tavasza: Kolozsvár; 1845–46: Mátéfy József–Végsey Sándor; 1846–47: Kőrösy Bertalan; 1848. dec.–1849. nov.: Kolozsvár. Igazgatóként: 1851–52: Marosvásárhely; 1852: Brassó, Dés.

Jegyzetek

  1. Asztalos Ágnes: Nem könnyű az értékmentés Hargita Népe, 2024. október 4.

Források

További információk

  • Pesti Napló, 1852. október 22.