Hidassy Elek
Hidassy Elek | |
Született | 1826. április 3.[1] Jászberény[1] |
Elhunyt | 1890 (63-64 évesen)[1] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | színész |
Hidassy Elek, Brückler Alexius Joannes Antonius, névváltozat: Hidasi (Jászberény, 1826. április 3.[2] – ?, 1890 körül) színész, színigazgató, írnok, szolgabíró.
Életútja
Gimnáziumot végzett. Első fellépése 1844-ben Debrecenben volt. 1848 tavaszán megválasztották a jászberényi nemzetőrség főhadnagyának, júniusban a 65. honvéd zászlóaljban volt százados,[3] július-augusztusban részt vett a délvidéki harcokban, szeptember 17-től pedig századosként szolgált a Jászkun Kerületi önkéntes nemzetőrzászlóaljnál Görgey táborában. Novembertől újból a délvidéki szerb felkelők ellen küzdött. Ezután főszázadosként harcolt Komáromban és Aradon, 1849. január 16-án főhadnaggyá nevezték ki a 19/III. gyalogezredhez, azonban Hatvani Imre szabadcsapata lovasszázadának kapitányi tisztét töltötte be. Június 14-tól alszázados, júliustól századkapitány a 18. Attila huszárezredben. Világosnál fogságba került. 1850-ben Kaczvinszky János társulatához került feleségével, majd 1851-től Miskolcon mint színigazgató működött, azonban csődbe ment. 1853-ban már új feleségével, Balog Jozefával közösen Szabadkán hozott létre egy társulatot, majd a következő évben újra színész lett. Igazgató volt még 1859. október 9-től Győrben és 1863-ban pedig Tatán. 1880-tól Baján játszott. Zomborban rosszul ment sora, így 1867-től Vas megyei jegyző, majd a Vas megyei Honvédegylet tagja lett. A kiskőrösi járásban volt szolgabíró.[4] A solti járási szolgabíróságnál előbb mint írnok, később mint szolgabírósegéd 1878. évig 11000 forintnyi összeget sikkasztott és több okmányhamisítást követett el. A kalocsai királyi törvényszék hivatalos sikkasztás és okmányhamisítás miatt 4 évi börtönre ítélte, a tábla ezen ítéletet helyben hagyta, a kúria azonban a büntetést 5 évi fegyházra emelte fel a vizsgálati fogságból 1 évet és 8 hónapot kitörlöttnek véve.[5][6] Rakodczay Pál szerint az 1890-es évek elején halt meg. Hadaró beszéde miatt színészként nem volt sikeres. Janku című színművét a vidéki színpadokon mutatták be.
Családja
Brückler János és Dózsa Mária fiaként született. 1849-ben feleségül vette Prielle Kornéliát. 1865. július 13-án Egervárott feleségül vette a tatai születésű Tóth Ida Erzsébet Karolinát (kereszteltetett: 1839. február 22.),[7] Tóth János színész és Kosztolányi Antónia leányát.[8] Miután tőle megözvegyült, 1875. augusztus 1-jén Kiskőrösön feleségül vette az alsódabasi származású nemes Szalay Malvinát (1855. augusztus 26.[9] – Sátoraljaújhely, 1896. augusztus 1.),[10] Szalay Antal kiskőrösi szolgabíró[11] és Balla (Brunnekker) Sarolta leányát.[12]
Fontosabb szerepei
- Szegfű Bandi (Gaál József: A peleskei nótárius)
- Kados (Vahot Imre: Huszárcsíny)
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 1,2 https://szinhaztortenet.hu/person/-/record/OSZMI1962
- ↑ Jászberényi r.k. keresztelési anyakönyv, 1826. év.
- ↑ Közlöny, 1849. június 16. / 133. szám, 502. old.
- ↑ Budapesti Hírlap, 1926. június 1. / 121. szám.
- ↑ Pesti Hírlap, 1885. november 5. / 304. szám.
- ↑ Nemzet, 1885. november 5. / 1141. szám.
- ↑ Tatai ref. egyházközség keresztelési anyakönyve, 1839-dik esztendő.
- ↑ Egervári r.k. házassági anyakönyv, 21/1865. folyószám.
- ↑ Bugyi római katolikus egyházközség keresztelési anyakönyve, 41/1856.
- ↑ Sátoraljaújhelyi állami halotti anyakönyv 343/1896.
- ↑ Pesti Hírlap, 1880. január 4., 6. old.
- ↑ Kiskőrösi r.k. egyházközség házassági anyakönyve, 3/1875. folyószám.
Források
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
- Verseghy Ferenc Könyvtár Szolnok
- Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara / Századosok az 1848/49. évi szabadságharcban
További információk
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor.
- Bagi Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc 65. "jászkun" zászlóaljának történetéhez. In: Karcagi kalendárium, 2009. Karcag, 2009. 112-116. pp.
- Besenyi Vendel: Akikre eddig nem emlékeztünk = Redemptio 13. évf. 5. sz. (2006. október) 4-6. pp.