Leroy Vinnegar

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>OsvátA 2024. február 20., 21:26-kor történt szerkesztése után volt. (Zenekari tag)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Leroy Vinnegar
Fájl:Leroy Vinnegar.jpg
Életrajzi adatok
Becenév„The Walker”
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
Származásafroamerikai
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
Pályafutás
Műfajok
Hangszer
Tevékenység
  • dzsessz-nagybőgős
  • előadóművész
Kiadók
  • Contemporary Records
  • Fantasy

Leroy Vinnegar weboldala

Leroy Vinnegar (Indianapolis, 1928. július 13.Portland, 1999. augusztus 3.) amerikai nagybőgős.

Pályafutása

Leroy Vinnegar
Kattints az alábbi külső linkek egyikére!
Nem található szabad kép.(?)
külső linkjogvédett
Leroy Vinnegar

Vinnegar autodidakta nagybőgős-basszusgitáros volt. Az 1950-es, -60-as években Los Angelesben alapozta meg hírnevét. Védjegye volt a ritmikus, „sétáló” basszusvonal volt, a növekvő vagy csökkenő hangok folyamatos sorozata. Ezért ragad rá a Walker becenév. Dzsesszzenészi munkája mellett számos filmzenén és popalbumon is dolgozott, így például Van Morrison 1972-es albumán, a „Saint Dominic's Preview”-n. Zenekarvezetőként és zenekai tagként egyaránt sok felvétel készítésében részt vett. Az 1950-es években Lee Konitz, André Previn, Stan Getz, Shorty Rogers, Chet Baker, Shelly Manne, Joe Castro és Serge Chaloff felvételein figyeltek fel rá. Leroy Vinnegar André Previn és Shelly Manne „My Fair Lady” című albumán basszusgitározott. Ez volt a valaha készült egyik legsikeresebb dzsesszlemez. Játszott a dzsessznek egy másik nagy slágerlemezén, Eddie Harrison és a Swiss Movementen is,[1] amely 1969-ben jelent meg. Vinnegar a kaliforniai Hermosa Beach-i Lighthouse-ban és az 1950-es évek végén a Los angeles-i Diggers-ben is fellépett. 1986-ban az oregoni Portlandbe költözött. 1995-ben Oregon állam törvényhozása azzal tisztelte meg, hogy május 1-jét Leroy Vinnegar napjává nyilvánította. Vinnegar szívrohamban halt meg 71 éves korában egy portlandi kórházban.

Zenekarvezető

  • 1957: Leroy Walks!
  • 1963: Leroy Walks Again!!
  • 1964: Jazz’s Great Walker
  • 1973: Glass Of Water
  • 1974: The Kid
  • 1995: Integrity − The Walker Live at Lairmont

Zenekari tag

  • 1956: Shelly Manne: My Fair Lady
  • 1958: Sonny Rollins: Sonny Rollins and the Contemporary Leaders
  • 1975: Sonny Criss: Saturday Morning
  • 1977: Dolo Coker: Kalifornia Hard
  • 1977: Red Garland: Keystones!
  • 1977 és 2014: Dolo Coker: Swingin’ on the Korner: Live at Keystone Korner
  • 1978: Kenny Drew senior: Home Is Where The Soul Is, For Sure!

Díjak

  • 1995: Leroy Vinnegar napja lett Oregon államban május elseje.

Jegyzetek

  1. a Montreux-i Jazz Fesztiválon rögzítették a Les McCann trióval, Eddie Harris szaxofonossal és Benny Bailey trombitással

Források