Balogh László (író)

Innen: Hungaropédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>Turokaci 2024. december 15., 12:18-kor történt szerkesztése után volt. (→Életpályája)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Ez a szócikk az íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Balogh László (egyértelműsítő lap).
Balogh László
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiDebreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem (1938–1942)
SírhelyeFarkasréti temető (A-274. fülke)[1][2]

Balogh László Miklós (Debrecen, 1919. május 24. – Budapest, 1997. július 8.) magyar pedagógus, író, költő, irodalomtörténész.

Életpályája

Szülei: Balogh László és Lápossy Erzsébet voltak.[3] 1938–1942 között a Tisza István Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-angol szakán tanult. 1943–1946 között a nagykőrösi református gimnázium oktatója volt. 1946–1949 között a debreceni Szabadművelődési Felügyelőség felügyelő-helyettese volt. 1949–1952 között Debrecenben gyakorlógimnázium rendes tanár volt. 1952–1955 között a budapesti Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola Magyar Irodalom Tanszék főiskolai docense volt. 1955–1960 között Budapesten gyakorlógimnáziumi pedagógus volt. 1960–1971 között a Magyar Rádió irodalmi rovatvezetője, 1971–1979 között az Irodalmi Osztály főmunkatársa volt. 1964-től a Kortárs folyóiratban jelentek meg művei. 1967-től az Alföldben és a Jelenkorban is publikált. 1977-től az Irodalomtörténeti Közleményekben is írt. 1978-tól a Forrásban jelentek meg művei.

Munkássága

1940-től írta első verseit, amelyekben a népdal volt az uralkodó, s kedves sorokban idézte a minél jobban magára maradó, a világ ellentétei között riadtan tájékozódó ember kiszolgáltatottságát. A XIX–XX. századi magyar irodalommal – Arany János, Ady Endre és József Attila munkásságával – foglalkozott. Kodolányi János több művének rádióváltozatát is elkészítette. Számos irodalomkönyv szerzője és szerkesztője volt.

Emlékezete

2022-ben emléktáblát avattak tiszteletére Debrecenben.[4]

Művei

Tankönyvei

  • A magyar irodalom története 1919-1945 (főiskolai tankönyv; Mész Lászlónéval és Vajda Lászlóval, 1955)
  • Magyar könyv az általános iskolák 5. osztálya számára (Szablyár Ferenccel; Budapest, 1956)
  • Magyar könyv az általános iskolák 6. osztálya számára (Szablyár Ferenccel; Budapest, 1956)
  • A XX. századi magyar irodalom története 2. (főiskolai tankönyv, 1957)
  • Magyar irodalmi olvasókönyv az általános iskola 6. osztálya számára (Budapest, 1958; 1962)

Rádiójátékai

Díjai

  • Szocialista Kultúráért (1966)
  • A Munka Érdemrend ezüst fokozata (1979)

Jegyzetek

Források

További információk

  • Bényei József: Debreceni irodalmi lexikon. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó, Debrecen, 2009
  • Ki kicsoda a hírközlésben? Szerkesztette: Bodrits István és Viczián János. Szekszárd, Babits, 1994 (A századvég magyarsága 2. A Révai új nagylexikona segédkönyvei I. sorozat)
  • Kortárs magyar írók kislexikona 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. Budapest: Magvető. 1989. 471. o. ISBN 963-14-1604-6
  • A magyar irodalom évkönyve 1988-2008; változó szerk.; Széphalom Könyvműhely, Budapest, 1989-2009
  • Magyar irodalmi lexikon I. (A–K). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963.  
  • Nagykőrösi ki kicsoda? Szerkesztette: Varga István. Nagykőrös, Farkas Péter, 1997
  • Révai új lexikona II. (Bak–Bia). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-540-7  
  • Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6805-5  
A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Balogh_László_(író)&oldid=889163”