Szőny

Szőny
Közigazgatás
Település	Komárom
Irányítószám	2921
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Tszf. magasság	115 m
Elhelyezkedése
Szőny Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 44′, k. h. 18° 10′47.733333333333, 18.166666666667
A Wikimédia Commons tartalmaz Szőny témájú médiaállományokat.

Szőny 1977 óta Komárom városának része, azelőtt önálló község, a város eredeti anyatelepülése.

Fekvése

A mai Komárom központjától keletre fekszik, az 1-es főút mentén. A környező települések közül Tatával (Naszály érintésével) a 8139-es, Koccsal (Mocsán keresztül) a 8142-es út köti össze.

Élővilága

• 
  2023
• 
• 
  2024
• 

A városrészben két gólyafészek is található.

Története

Szőny, Ószőny, ma Komárom városrésze. A település egyike a megye legrégibb telepeinek. Már a történelem előtti korban, a kő- és bronzkorszakban is lakott hely volt, amit az e korokból származó leleteinek sokasága is bizonyít. A római korban itt feküdt a rómaiak híres Brigetio városa. 375-ben itt halt meg és itt is temették el Valentinianus római császárt. Az itt folyt ásatások és leletek révén, európai hírre tett szert. Alig van itt és a környéken ház, kert, vagy szántóföld, ahol római emlékekre és leletekre ne bukkannának. Nevét 1211-ben említette először oklevél Sun néven. Később 1249-ben Sceun néven említették mint az esztergomi érsek faluját, melyet ekkor IV. Béla királlyal más faluért elcserélt. 1269-ben terra Sceun, 1397-ben possessio Zyun és 1422-ben villa Zwn alakban, komáromi várbirtokként volt említve. 1460-ban már oppidum Zwny, tehát város volt, melynek vámja és ennek jövedelme a komáromi várat illette. 1592-ben a török pusztította el. 1627 szeptember 12-én itt II. Ferdinánd és a török szultán itt kötötték meg az úgynevezett szőnyi békét. A község csak a 17. század első felében települt újra és ekkor a gróf Zichyek lettek az urai. A török korban is sok római kori pénzérmét találtak Szőnyben. 1875-ben egyik fele Vásonkeőy Imréé lett, a másik felét pedig már 1847-ben a klosterneuburgi kanonokrend vette meg. 1894-ben a Vásonkeőy része báró Solymosy Lászlóé lett, a kinek a leánya, gróf Gyürky Viktorné még a 20. század elején is birtokosa volt. Rajta kívül még a klosterneuburgi kanonokrendnek, Világhy Gyulának, Mocsáry Antalné örököseinek, a katonai kincstárnak és dr. Lővinger Vilmosnak volt itt nagyobb birtokuk. Az itt álló kastélyt még a gróf Zichyek építtették. Az 1800-as évek elején serfőző háza és szeszgyára is volt, az 1900-as évek elején pedig az akkori Füzitő-pusztán a kisbér-füzitői részvénytársaság keményítő- és enyvgyára és a Vacuun részvénytársaság olaj- és petroleumfinomító gyára működött, valamint Ószőnyben üzemelt a Lővinger-féle szeszgyár is. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt a község határában több nagyobb ütközet is volt. Komárom ostromakor az ágyúk tűzvonalába esett és az ekkor ide hullott ágyúgolyók közül a 20. század elején több darab látható volt a katolikus templom falában. A komáromi vár itteni elősáncai közül az egyik 1850, a másik pedig 1870 körül épült. Római katolikus temploma 1777-ben, a református 1787-ben épült. A község határában látható úgynevezett Töröklesi domb-ot a hagyomány szerint a törökök hordták össze. Az 1900-as évek elején Szőnyhöz tartozott még: Kisszőny, Bartuschektanya, Bélapuszta, Füzítő, Göbölkút, Hathalom, Kis- és Nagyherkály, Kiss, Körmendy, Pernyés, Soós, Steiner, Thaly és Újszállás puszták, Csillagvár erőd, a füzitői gyártelep, győri tanya, Herkályi vadászlak, Igmándi vár, Kiss és Kosztolányi tanyák, lőporraktárak, Nagy, Neubrand és Palla tanyák, Plebánia telek, Várföld cselédlak, Végh tanya és Veszely téglatelep.

Bélapuszta

Bélapuszta hajdan a szolgagyőri vár tartozéka volt, melyet II. Endre 1231-ben kelt oklevelében Billa néven említett és a pannonhalmi apátságnak adományozott. 1232-ben, IX. Gergely pápa megerősítő oklevelében már faluként volt említve.

Nevezetes szőnyiek

Szőnyben születtek

• Agócs Judit (1974) magyar színésznő
• Botlik József (1949) magyar történész, egyetemi oktató, újságíró
• Csizmadia Ervin (1958) magyar politológus, egyetemi docens
• Csonka Péter (1974) kortárs magyar madár- és természetfotós
• Dobi István (1898–1968) magyar politikus, országgyűlési képviselő. 1948 és 1952 között Magyarország miniszterelnöke, 1952-től 1967-ig az Elnöki Tanács elnökeként Magyarország államfője
• Gófitz Ilona és Judit (1701–1723) sziámi ikrek
• Jasper Bella (1933–1992) magyar operaénekesnő
• Jász Attila (1966) magyar költő, szerkesztő, esszéíró. Írói álneve: Csendes Toll
• R. Kárpáti Péter (1963) magyar színész, műsorvezető
• Kerényi Lajos (1927) piarista szerzetes
• Kucher József (1909–1976) magyar mérnök, fegyvertervező
• Major Zsolt (1958) magyar színész
• Nagy Endre (1913–1994) magyar vadászmester, a balatonedericsi Afrika Múzeum alapítója
• Ördögh Ottó (1962) író, humorista
• Varga József (1955–2023) magyar labdarúgó
• Vecsei Miklós (1964) magyar történész, szociálpolitikus, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat előbb ügyvezető, majd általános alelnöke
• Vidáts Csaba (1947) olimpiai ezüstérmes magyar labdarúgó
• Zsinka László (1953–2013) magyar statisztikus, sakkozó, politikus

Más szőnyiek

• Gáthy István (1780–1859) 1800–1803 közt a falu tanítója
• Veninger Ernő (1854–1922) római katolikus pap, esperes, tanár
• Potháczki Erzsébet (1931–2014) a világháború alatt több száz szőnyi gyermek dadája, gondozója

Látnivalók

• Brigetio
• Gyürky-kastély
• Gyürky-kúria
• Liptay-kúria

Források

• Mathédesz Lajos - Fehér Tamás 2018: Pár bélyeges tégla Ószőnyről. Studia Epigraphica Pannonica X, 64-67.
• Prohászka Péter 2017: Ifj. Kosztka Károly és Brigetio feliratos emlékei. Studia Epigraphica Pannonica IX, 106-112.
• Takács Miklós 2016: Egy Szőny–Duna-parti ép Árpád-kori edényről. In: Csécs T. – Takács M. – Merva Sz. (Ed.): Beatus homo qui invenit sapientiam. Ünnepi kötet Tomka Péter 75. születésnapjára. Győr, 721-726.
• Makkai László 1987: Jan Ackersdijck magyarországi útinaplója 1823-ból. 64, 66.
• Borovszky Samu: Komárom vármegye

További információk

• MTI: Római kori törvénytáblát tártak fel a régészek Szőnyben (HTML). Múlt-kor, 2015. május 4.