Újhegy (Ausztria)

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Újhegy (Neuberg im Burgenland)
Újhegy címere
Újhegy címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
Rangközség
JárásNémetújvári járás
PolgármesterDaniel Neubauer (ÖVP)
Irányítószám7535
Körzethívószám03327
Forgalmi rendszámGS
Népesség
Teljes népesség978 fő (2018. jan. 1.)[1]
Népsűrűség58 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság360 m
Terület17,6 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 10′ 07″, k. h. 16° 15′ 35″47.168611°N 16.259722°EKoordináták: é. sz. 47° 10′ 07″, k. h. 16° 15′ 35″47.168611°N 16.259722°E
Újhegy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Újhegy témájú médiaállományokat.

Újhegy (németül: Neuberg im Burgenland, horvátul: Nova Gora) község Ausztriában Burgenland tartományban a Németújvári járásban.

Fekvése

Németújvártól 15 km-re északnyugatra fekszik.

Története

A települést a horvát betelepülők második nagy hulláma alapította, akik az 1532-es török hadjárat pusztításai után érkeztek a nyugat-magyarországi területekre. Első írásos említése 1576-ban a németújvári uradalom adóösszeírásában történt "Nowaghora" alakban. Eszerint ekkor 67 hűbéres jobbágy, összesen 350 lakos élt a településen, mind horvátok. Lakói robottal és természetbeni adózással tartoztak szolgálni a németújvári uradalomnak és urának a Batthyány családnak. 1670-ben Batthyány Kristóf 4000 aranyért zálogba adta Kisfaludy Katalinnak és az ő révén a Lengyel család 72 évig volt a falu birtokosa, mígnem 1742-ben gróf Batthyány Lajos 5000 rajnai aranyért újra vissza nem váltotta. A települések abban az időben a falusi bírók irányítása alatt állottak, akiknek szerepét ma a polgármesterek töltik be. A plébániai iratokból kiderül, hogy 1832-ben építették a település első iskoláját. Első tanítója a szenteleki Svetics Ferenc volt, aki több mint száz gyereket tanított horvát nyelven. Fényes Elek szerint " Ujhegy, (Neuberg), horvát falu, Vas vmegyében, a német-ujvári uradalomban, hegyes, sovány vidéken: 700 kathol. lak., kőbányával, szép erdővel."[2] Vas vármegye monográfiája szerint " Ujhegy, nagy falu, 203 házzal és 1164 horvát- és németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Puszta-Szent-Mihály, távírója Német-Ujvár."[3] A 20. század elején számos helybeli vándorolt ki Amerikába, különösen az 1905-ös esztendőben. 1939-ig összesen 462 újhegyi lakos vándorolt ki az Egyesült Államokba és Kanadába. 1910-ben 1237 lakosából 969 horvát, 257 német, 10 magyar. Az első világháborúban 36 helyi férfi lakos esett el. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1938-ban az Anschluss után Újhegyet is Stájerországhoz, a fürstenfeldi kerülethez csatolták. 1945 elején érte az első bombatámadás a települést. Az amerikai légierő gépei mintegy 60 bombát dobtak le ide, de emberéletben szerencsére nem esett kár. A németek április 11-én kiürítették a települést, ahova egy nappal később bevonultak az orosz csapatok. A harcokban öt német és egy orosz katona esett el, akik a temetőben vannak eltemetve. A helyi horvát lakosság jól megérttette magát a szintén szláv nyelvet beszélő oroszokkal és hamar barátságot kötött velük. Az oroszok 1946-ig maradtak a községben. A második világháborúban összesen 350 helyi férfi vett részt a Wehrmacht kötelékében, közülük 51-en elestek, 23-an eltűntek. A háború után megkezdődött az újjáépítés. Előbb egy provizórikus választmány vezette a falut Stefan Dobrovics plébános vezetésével, majd Josef Kulovitsot választották polgármesterré, aki 1948-ig irányította a települést. 1950-ben a házakba bevezették az elektromos áramot, majd 1952-ben megkezdődött a vízvezeték kiépítése. A hálózat 1957-re készült el teljesen. 1961-ben elkészült az új községháza. 1963-ban a közvilágítás kiépítése történt meg, 1968-ban új iskola épült. 1972-ben megindult a csatornahálózat kiépítése. 2001-ben 1072 lakosból 657 német, 406 horvát, 3 magyar, 6 egyéb nemzetiségű volt.

Nevezetességei

  • Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt plébániatemploma 1742-ben még kápolnának épült. A mai istenházát 1888-ben építették fel.
  • 1995-ben Szent Hubertusz, a vadászok védőszentje tiszteletére építettek kápolnát a településen.
  • Szent Flórián képe látható a tűzoltószerház épületén.
  • Világháborús emlékmű.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Vas vármegye