Üllő (település)

Üllő
Üllő címere Üllő zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Vármegye	Pest
Járás	Vecsési
Jogállás	Város
Polgármester	Tóth Péter (független)
Irányítószám	2225
Körzethívószám	29
Népesség
Teljes népesség	12 605 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	244,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	48,1 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 23′ 03″, k. h. 19° 20′ 40″47.384166666667, 19.344444444444
Üllő Pozíció Pest vármegye térképén
Üllő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Üllő témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Üllő város Pest vármegyében, a budapesti agglomerációban, azon belül a Vecsési járásban található. Üllő a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér, az M0-s és az M4-es autóutak közelsége miatt kiváló logisztikai övezetbe esik.

Fekvése

Üllő Pest vármegyében, Budapest agglomerációjában, a Pesti-síkság szélén fekszik. Tengerszint feletti magassága 125 méter. A főváros központjától 25 kilométerre délkeletre, a Liszt Ferenc repülőtértől 5 kilométer távolságra található. A település mellett haladnak el az M0-s és M4-es autóutak.

Megközelítése

A település közúti megközelítését igen könnyűvé teszi, hogy közigazgatási területét érinti az ország már említett két, fő közlekedési útvonala: az M0-s a város nyugati határában, az M4-es pedig a belterület északi szélén húzódva, a 4-es főút pedig a központján is végighúzódik. Kelet felől az elkerülését, és ezáltal a tranzitforgalom alól való tehermentesítését szolgálja az M4-est a 4-es főúttal összekötő a 404-es főút, melynek folytatása Gyömrő felé a 3124-es út; déli szomszédjával, Ócsával pedig a 4603-as út kapcsolja össze Üllőt. A várost a hazai vasútvonalak közül a Budapest–Záhony-vasútvonal érinti, amelynek egy megállási pontja van itt: Üllő vasútállomás. Üllőre Budapest-Nyugati pályaudvarról 30 perc, Kőbánya-Kispest állomásról 20 perc a menetidő. [Autóbusszal Budapest Kispest végállomásról ugyancsak mintegy 30 perc alatt érhető el.]

A névadóról

Árpád fejedelem öt fia közül Üllő volt sorban a középső. A legidősebb fivér Levente a honfoglalást az Al-Duna irányából biztosítva esett el. A 907. július 3-7-ig zajlott Pozsonyi csatában Árpád mellett három felnőtt fia vezette a magyar tyumeneket/töményeket. Üllő és Tarhos vezette az egyik seregtestet. A támadó Keleti Frank Birodalom királyának, IV. (Gyermek) Lajosnak a hadai kétszeres túlerőben voltak. A magyar hadak a csata végére teljesen megsemmisítették a támadókat. Meghalt Tarhos, Üllő, és Jutocsa is. A harcban szerzett sebesülései miatt Árpád is hamarosan követte fiait. A fejedelemfiak közül csak a még szinte gyermek Zsolt maradt életben. Ez a döntő ütközet tette lehetővé a magyarok nyugati terjeszkedését a továbbiakban, amit ki is használtak.

Története

Üllő határában avar sírok kövesztik rég a csendet...

– Baranyi Ferenc: Duna-Tisza köze

A régészeti leletek szerint már az őskorban lakták a települést. A rézkorból csőtalpas edény, a bronzkorból női sírleletek (községi legelő), gázlómadár csontjaiból készült furulya, a vaskorból kelta cserépanyag került elő. A népvándorlás korából hét szarmata-jazig sírt is feltártak. Legjelentősebb régészeti emléke az 1932-ben és az 1951-ben feltárt két avar temető (több, mint 400 sír), melyek feltárása (az első a Disznójárás dűlőn, a második a Vecsés-Üllő közötti felüljárótól déli irányban) jelentősen hozzájárultak a megye avar kori képének megalkotásához. Ma már történészek által is elfogadott tény, hogy a település neve Árpád fejedelem harmadik fiától származik. A Jeleh – Hülek – Illew – Üllő a névváltozás fontosabb állomásai. Az 1939/1940-ben az Ilona úton feltárt honfoglalás kori temető (23 sír) László Gyula régész professzor szerint nagycsaládi temetkezőhely volt. Az első írásos emlék a tatárjárás után, 1252-ből származik: ekkor dezertum (elhagyott puszta), amely egy 1289-es dokumentum szerint már az „üllői nemesek földje”, így 1989-ben ennek ünnepelte 700 éves évfordulóját a település. Mivel ez a dokumentum egy határjárás (birtokadományozás) során keletkezett, van olyan feltevés, hogy talán nem is Üllőre vonatkozik. Üllő fénykora a középkorban Mátyás király alatt lehetett, mert Pest vármegyének a Duna balparti részének törvénykezési székhelye volt: jó néhány iratot címeztek innen a nádornak, illetve Mátyásnak a törvénykezők. A település a török korban végig lakott volt, nem pusztult ki, mint szomszédai, bár létszáma 1591-től jelentősen visszaesett. A fennmaradt magyar adófizetők névsorai, a török tulajdonosokkal, szpáhikkal együtt bizonyítják ezt. A török kiverésekor a Buda visszafoglalása miatti harcokban elnéptelenedett, de 1693-tól már ismét lakták. A török hódoltság alatt a település adózott.

Üllő környékének paraszti (kapu-) háztartásaira eső összes török adóösszegek magyar arany forintban, 1546-1591

Település	1546	1559	1562	1580	1591
Üllő	1,34	3,75	4,64	4,26	5,16
Vecsés	13	6,3	7,54	10	10
Petrefalva (Péterfalva)	9,55	6,96	5,66	8,94	5,11

A Rákóczi-szabadságharcból 12 üllői katona neve ismert. A falu nagyobb része a váci püspök, majd a váci káptalan birtoka: az 1727-es betelepítés is az utóbbihoz tartozó Püspökszilágyiról történik. A 18. századi mezőgazdasági és birtokviszonyok képét jól mutatja be az üllőiek úrbéri bevallása 1765-ből, mely országos felmérés része volt, s Mária Terézia 1767-es Úrbéri rendeletét előzte meg. A település mai római katolikus temploma – mely műemlék jellegű – 1752-1757 között, a református templom 1844-ben épült. A napóleoni háborúk idején francia hadifoglyok kerültek Üllőre. A reformkor egyik legjelentősebb eseménye a településen az ország második vasútvonalának megépítése és átadása volt 1847. szeptember 1-jén: a Pest–Cegléd–Szolnok vasútvonallal a település gyorsan bekapcsolódik az országos vasúthálózatba. Az 1848-49-es szabadságharcban üllőiek is részt vettek, (pontos névsoruk nem ismert) 1849 januárjában megszállt a település katolikus parókiájában Jellasics is, sőt az osztrák főparancsnok Windisch-Grätz is járt itt. 1862-ben elindult a földrendezés (még az 1990-es években is tartott), s a kiegyezés után fellendül a növénytermelés (gyökérzöldség, sárgarépa) és az állattenyésztés (vasúti rampa megépítése). Az 1890-es évektől a mezőgazdasági miniszter engedélyezi a település számára évente két alkalommal az országos állat- és kirakodóvásár megtartását.

A századfordulótól

Római katolikus műemléktemplom a felújítás előtt

A század vége felé egyre több üllői jár be a székesfővárosba dolgozni, ekkortól indult fejlődésnek a sport (labdarúgás 1898), a munkásművelődés (1903-tól dal- sport- és önképzőkör). Az I. világháborúban üllőiek is harcoltak az orosz és olasz fronton (például három pilóta üllői lakos). A 101 áldozat nevét és emlékét a katolikus templom előtti emlékoszlop örökíti meg. A világháború alatt 200 orosz hadifogoly került a településre, velük mezőgazdasági munkát végeztettek. A háború után egyre több üllői dolgozott Budapesten. Fellendült a közművelődés, a különböző műsoros estek, amatőr színházi előadások fénykora volt ez. A második világháborút nagyon megszenvedte a község: a katonák, a polgári lakosok közül sokan haltak meg, az áldozatok pontos száma még nem ismert. 1939-ben Üllő 25 lengyel menekült katonát fogadott be (néhányuk leszármazottja ma is él Üllőn). 1944. november 2-án szovjet csapatok jelentek meg Üllőn, így a község is hadszíntérré vált. 1944. nyarán 20 üllői zsidó származású polgárt hurcoltak el Ausztriába. November 5-én német légitámadás érte Üllőt; november folyamán többször is gyalogos- és harckocsi támadás pusztított itt. Ezekben 150-200 fő halt meg, ezért november 9-től a szovjet hadvezetés kiköltöztette a lakosságot Ócsára. November 9-én 14:50-kor találatok miatt a katolikus templom tornya leomlott, a templom 8 mázsás Franciska-harangját június 9-én német katonák vitték el. Pest körülzárása után december 24-26 között a lakosság kezdett visszatelepülni. A tanítás 1945. március 15-től folytatódott július 14-ig. 1944 végén és 1945 elején megalakultak a helyi pártok. 1945. január elején (5-én és 6-án) megalakult a községi képviselő-testület. Létrejött a polgárőrség, az üllői orvosokat tífuszjárvány miatt sikerült visszahozni a településre (dr. Lengyel István, dr. Csík Pál). A települést és környékét Szirony József tűzszerész vezetésével aknátlanították. 1945 tavaszán megindult a vasút helyreállítása, a lakóházak tatarozása. A villanyt 1945. január 15. és június 8. között hozták be a településre (Rákosi Jenő vezetésével). 1945-ben Üllőn a katolikus (10 tanulócsoport) és a református (3 tanulócsoport) iskolának összesen 470 diákja volt. 1948-tól a kor viszonyainak megfelelően megindult a téeszesítés. A különböző nevű tsz-ek megalakulása, egyesülése végül is a Ferihegy MgTsz létrejöttéhez vezetett, mely három település (Péteri, Üllő, Vecsés) határára terjedt ki. Itt a rendszerváltás 1989-ben hozott gyökeres változást. A település kultúrtörténetéhez tartozik, hogy 1847 nyarán járt itt Petőfi Sándor, 1866-1867 telén itt lakott Blaha Lujza. 1915-től itt élt – Tornyoslöbön – 1929-ben bekövetkezett haláláig Vargha Gyula, a jó nevű költő, statisztikus 1949-ben itt adta – talán egyik utolsó – műsoros estjét Karády Katalinnal, mielőtt emigrált. A település 2005. július 1-jén kapta meg a városi rangot. 2007-ben Üllő és Vecsés a Gyáli kistérségből a Monori kistérségbe kerültek át, 2013 óta a Vecsési járáshoz tartoznak. 2010-ben a város elnyerte a befektetőbarát település ezüst fokozatát.

Közélete

Polgármesterei

Időszak	Név	Jelölő szervezet	Megjegyzés
1990–1994	Manczal János	független
1994–1998		független
1998–2002	Vasadi István	független
2002–2006		független
2006–2006		független	Hivatalában elhunyt.
2006–2010	Kissné Szabó Katalin	független	Időközi választás 2007. március 4.
2010–2014		független
2014–2019		független
2019–2024		független
2024–	Tóth Péter	független

Közösségi közlekedés

Volánbusz autóbuszvonalak

Budapest, Kőbánya-Kispest és Üllő között. 580, 581 Az 580-as busz egy járata hajnalban a Liszt Ferenc repülőtérig közlekedik.

Vonat

A városnak egy vasútállomása van a 100a számú Budapest–Záhony-vasútvonalon. A vonatok a Nyugati pályaudvarig közlekednek. 2019. május 27-től, munkanapokon 5:41-től 7:11-ig 30 percenként négy új vonat indul Üllőről, amelyek Üllő és Kőbánya-Kispest között csak Vecsésen állnak meg. Ezek a vonatok Kápolnásnyék, illetve Székesfehérvár állomásra közlekednek, a fő utazási irány – Kőbánya-Kispest – mellett közvetlen kapcsolatot biztosítanak Budapest-Kelenföldre. A vonatok a korszerű FLIRT motorvonatokból kerülnek kiállításra. A menetidő Kelenföldig 30 perc.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	11 585	11 653	11 949	12 692	12 666	12 611	12 605
	2013	2014	2018	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,9%-a magyarnak, 1,7% cigánynak, 0,7% németnek, 0,4% románnak mondta magát (14% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,7%, református 12,5%, evangélikus 1,2%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 22% (31,3% nem nyilatkozott). 2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 1% cigánynak, 0,7% németnek, 0,5% románnak, 0,1-0,1% horvátnak, ruszinnak, szlováknak és ukránnak, 3,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,3% volt római katolikus, 10,8% református, 1,3% evangélikus, 0,9% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1,7% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 17,9% felekezeten kívüli (42,2% nem válaszolt).

Nevezetességei

Keresztelő Szent János templom Az egyhajós templom 1752-ben épült barokk stílusban, egy speciális homlokzat előtti toronnyal. Az építmény érdekessége a hagyományos kunkereszt, amit körmeneteken hordoztak a török hódoltság idején a szertartások során a papok. A templom belsejében egy csodaszép csehsüveg-boltozatot találunk, mely 1843-ban klasszicista stílusban készült és található benne egy főoltárkép, mely Krisztus megkeresztelését ábrázolja. A mellékoltárok és a szószék erősen díszített, pompás barokk stílusban készült. A templomban számos további figyelemre méltó látványosság található. Ilyenek az igényesen kialakított szószék, a keresztelőkút és a sekrestyeszekrény. Református templom Elődje egy középkorban épült templom, mely egy 1673-as térképen szerepelt. A kőből épült keletelt templom igen kicsiny volt, famennyezet fedte kétablakos hajóját. A szentélyben állt a kőszószék és mindkét hosszanti oldalán karzata volt. (Várady József: Dunamellék református templomai 203.l) Az új templomhoz az 1840-es évek elején indult meg az anyagbeszerzés. A követ a budai hegyekből, a fát Szolnokról szállították szekereken, s építették fel a jelenlegi templomot 1844-ben. Az üllői egyház 1719-1894 -ig a gyömrői egyház leányegyháza volt. Ekkor vált újra önálló anyaegyházközséggé. Az eredetileg alacsonyabb tornyot 1907-ben emelték fel mai 26 méteres magasságra. Az 1840-es évek elején indult meg az anyagbeszerzés. A követ a budai hegyekből, a fát Szolnokról szállították szekereken, s építették fel a jelenlegi templomot 1844-ben. Az üllői egyház 1719-1894 -ig a gyömrői egyház leányegyháza volt. Ekkor vált újra önálló anyaegyházközséggé. Az eredetileg alacsonyabb tornyot 1907-ben emelték fel mai 26 méteres magasságra, mintegy 180 év hátrányos megkülönböztetésének lezárásaként. A két templom harangja, valamint a városközpontban felállított honfoglalás emlékszobra és az életfa. Az iskolában (Üllői Árpád Fejedelem Általános Iskola) minden évben megrendezett Árpád-napok. Híres még az Állatorvos-tudományi Egyetem Kutató Telepe a Dóra-majorban (Üllőhöz tartozó terület).

Képek

• 
  Üllő központjának egy része.
• 
  Árpád Fejedelem Általános Iskola.
• 
  Városháza és az egészségház.
• 
  Üllő Városi Sportcsarnok.
• 
  Viktória Ipari Park a bővítés előtt.
• 
  Üllő Airport Logisztikai Központ a bővítés előtt.

A település az irodalomban

• Üllő az egyik, érintőlegesen említett helyszíne Mattyasovszky Jenő Hód zsákutcában című bűnügyi regényének.

További információk

• Hivatalos oldal
• Térkép Kalauz – Üllő

Vecsés 6 km	Ecser 10 km	Gyömrő 7 km
Gyál 12 km	Üllő	Péteri 7.5 km
Felsőpakony 16 km	Inárcs 10 km	Monor 8 km