7. zongoraverseny (Mozart)
| 7. zongoraverseny | |
| Zeneszerző | Wolfgang Amadeus Mozart |
| Opusszám | Az adatok szerializációja sikertelen |
| Ajánlás | Antonia Lodron |
| Megjelenés | 1776 |
| Hangnem | F-dúr |
| Hangszerelés | zongora |
Az F-dúr versenymű három zongorára Wolfgang Amadeus Mozart 7. zongoraversenye. A Köchel-jegyzékben a 242-es számon szerepel, és a Lodron-koncert melléknevet viseli.
Keletkezése, története
Mozart a K.242-es, három zongorára írt versenyművet Salzburgban írta 1776-ban. A darabot általában Lodron-koncert néven ismerik, mert Mozart Ernst Maria Johann Nepomuk Lodron gróf (1716–1779) főmarsall feleségének, Maria Antóniának (1738–1780) és lányainak, Maria Aloysiának (sz. 1761) és Maria Josephanak (sz. 1764) ajánlotta a versenyművet.
Szerkezete, jellemzői
Tételei:
- Allegro
- Adagio
- Rondeau Tempo di Menuetto
A műben a három szólam különböző nehézségű, az első két zongorához képest a harmadik szólam jelentéktelenebb, többnyire beéri a harmóniák megtámasztásával, valószínűleg gyenge játékos számára készült (eredetileg Giuseppina Lodron pianisztikus képességeit kellett Mozartnak szem előtt tartania.) 1780-ban Mozart készített a műből egy kétzongorás versenymű-változatot is. A mű a barokk concerto grosso egyik kései hajtása. Házimuzsika-jellegére utal az körülmény, hogy a zenekarnak Mozart viszonylag jelentéktelen szerepet juttatott. A választékos csevegő hang azt a fiatal zeneszerzőt mutatja be, aki már járatos a nagyvilági társaságban. Csak az első tétel feldolgozásának néhány részletében tör fel egy-egy pillanatra mélyebb érzelem, borongós hangulat múló árnya. A lassú tétel a meghitt mozarti álmodozások szép példája. Egyébként lendületes, vidám zene, akárcsak a finálé menüettet stilizáló rondója. A versenymű valamennyi kadenciáját Mozart írta, gondosan ügyelve arra, hogy mindhárom szólóhangszer kellőképpen érvényesüljön.
Ismertség, előadási gyakoriság
Hangversenyeken viszonylag ritkán játszott mű, talán azért is, mert három jó minőségű koncertzongora napjainkban nem sok helyen áll rendelkezésre. 2006-ban a Mozart-év kapcsán a Bartók Rádió Mozart összes művét bemutató sorozatában mind a háromzongorás, mind a kétzongorás változat elhangzott.
Források
- Pándi Marianne:Hangversenykalauz II. Versenyművek Zeneműkiadó, Budapest, 1973
- Girdlestone, Cuthbert: Mozart and his Piano Concertos. 2nd edition. 1952: Norman, University of Oklahoma Press. Republished by Dover Publications, 1964, ISBN 0-486-21271-8
- RTV Részletes, 2006. évfolyam, Magyar Rádió Zrt., HU ISSN 1418-3544
