Aferézis (nyelvészet)

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

Az aferézis (< latin aphaeresis < ógörög ἀφαίρεσις aphaireszisz ’elvétel’) eredetileg a retorikában használt terminus, de a nyelvészet is átvette. Olyan hangváltozást nevez meg, amely nyomán szókezdeti szegmens válik le. Ez lehet egy beszédhang vagy hangok csoportja.[1][2][3][4][5][6][7] Az aferézis a beszéd gördülékenysége és tempójának felgyorsítása érdekében történik a szó lerövidítésének útján. Egyes esetekben a nyelvtörténet egy bizonyos időszakában történt, és a mai nyelvben ezekben nincs aferézis nélküli változat. A jelenség a mai nyelvben is előfordul, és párhuzamosan élő változatokat produkál.

A nyelvtörténetben

Az aferézis egyike azoknak a jelenségeknek, amelyekkel megmagyarázható a szó jelenlegi alakja, annak a szónak az alakjához viszonyítva, amelyikből származik. Íme példák néhány nyelvben. A francia nyelvben a le (hímnem egyes szám) és la (nőnem egyes szám) határozott névelők aferézis útján, az i leválásával jöttek létre a latin illum, illetve illam mutató névmásokból.[4] Az olasz nyelvben a rondine ’fecske’ szó alakja a latin hirundinem alapszó első szótagjának leválásával is magyarázható.[4] Ugyanaz érvényes a román megfelelője esetében is, azzal a különbséggel, hogy az előbbi latin szó feltételezett képzett származékából ered közvetlenül: *hirundinella[8] > rândunea.[6] A románban egy másik olyan szó, amely egyéb hangtani változásokkal együtt aferézissel öröklődött a latinból, a miel ’bárány’ < agnellus (az a leválása).[7] Jellegzetes az aferézis a románnal ellentétben a meglenorománban (pl. daug ~ adaug ’hozzáadok’) és az isztrorománban: prope ~ aproape ’közel’.[6] Túlnyomóan a hagyományörzés elvén alpuló helyesírású angol nyelvben olyan szavak, mint knee ’térd’ vagy knight ’lovag’ [k] nélküli kiejtése, amely csak írásban maradt fenn, ugyancsak aferézis eredménye.[3]

A mai nyelvben

A létező aferézises és aferézis nélküli változatok eloszlása sokszor nyelvváltozatok szerinti: sztenderd nyelvváltozat / nem sztenderd nyelvváltozatok, például fesztelen vagy népi nyelvi regiszter. Szó lehet sztenderd regiszterek közötti eloszlásról is, azaz a szokásos és a választékos közöttiről, de olyan változatok is vannak, amelyek között nincs regiszteri különbség. A fesztelen regiszterben és a népiben gyakori az aferézis. Úgy szót, mint szószerkezetet is érinthet. Magyar példák: telefaxol > faxol, Jó estét (kívánok)! > Stét!, Jó napot! > Napot! > Pot![1] A mai franciában is megvan ez a jelenség. Így jött létre például a ricain < américain ’amerikai’ szó.[9] Hasonló eset az angol ’gain < again ’megint’ szóé.[5] A román nyelvben vannak aferézis útján keletkezett népi köznév-alakok (pl. stâmpăra < astâmpăra ’csillapítani’)[7] és keresztnév-változatok, pl. Saveta < Elisaveta ’Erzsébet’.[6] Vannak olyan esetek, amelyekben aferézissel jön létre szó a fesztelen regiszterben, majd átmegy a sztenderd szokásos regiszterébe is, az alapszó pedig ritkább használatúvá és választékossá válik. Ilyen pl. a nemzetközi busz < autóbusz, francia és angol bus < autobus[4] vagy az angol I’ve < I have ’nekem van’[5] szavak esete. Fordított a magyar aki > ki vonatkozó névmás esete. Az előbbi alak szokásos, az utóbbi választékos, költői: ...tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton... (Radnóti Miklós: Nem tudhatom).[2] A sztenderd nyelvváltozatban előfordulnak olyan szóalak-változatok, amelyeket aferézis különböztet meg egymástól. Ilyen a magyar nyelvben pl. az és ~ s pár. Az utóbbi úgy a szokásos, mint a választékos nyelvi regiszterben is megvan, pl. Rászóltak, s elpityeredett.[10] A költői nyelvben is használták és használják, esetleg azért, hogy kijöjjön a verssorban a szótagok szükséges száma: Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl! (Kölcsey Ferenc: Huszt).[2] A románban is vannak ilyen esetek, amelyekben az aferézis csak a beszédtempó felgyorsítása céljából történik, a hangűr kiküszöbölésével, pl. de înțeles > de-nțeles ’érthető’.[11] A fenti versrészletekben található aferézis retorikai eszköz, az alakzatokhoz tartozik, közelebbről a detrakció típusú metaplazmusoknak nevezett hangalakzatok közé.[1]

Aferézis érintette szegmensek

Aferézis útján elhagyható egyetlen beszédhang, magánhangzó vagy mássalhangzó, valamint szótagot vagy nem szótagot képező hangcsoport, de még egynél több szótag is. Magánhangzó:

  • (magyarul) aki > ki;[2]
  • (franciául) boutique ’bolt, kis üzlet’ < (görögül) apotheke;[4]
  • (olaszul) oscuro > scuro ’sötét’ (melléknév);[4]
  • (románul) italieni ’olaszok’ > talieni ’taljánok’;[6]
  • (angolul) opossum > possum ’oposszum’.[3]

Mássalhangzó:

  • (angolul) knife [naɪf] ’kés’;[5]
  • (románul) sfeștanie > feștanie ’szentelés’.[6]

Beszédhangok csoportja:

  • (magyarul) telefaxol > faxol (két szótag);[1]
  • (angolul) I have > I’ve ’nekem van’ (szótag része);[5]
  • (olaszul) rondine < latin hirundinem (egy szótag);[4]
  • (franciául) autobus > bus (két szótag);[4]
  • (románul) Elisaveta ’Erzsébet’ > Veta ’Erzsi’ (három szótag).[6]

Jegyzetek

  1. ↑ 1,0 1,1 1,2 1,3 Szathmári 2008, Aferézis szócikk.
  2. ↑ 2,0 2,1 2,2 2,3 Retorikai-stilisztikai lexikon, Aferézis szócikk.
  3. ↑ 3,0 3,1 3,2 Bussmann 1998, 71. o.
  4. ↑ 4,0 4,1 4,2 4,3 4,4 4,5 4,6 4,7 Dubois 2002, 43. o.
  5. ↑ 5,0 5,1 5,2 5,3 5,4 Crystal 2008, 29. o.
  6. ↑ 6,0 6,1 6,2 6,3 6,4 6,5 6,6 Bidu-Vrănceanu 1997, 31. o.
  7. ↑ 7,0 7,1 7,2 Constantinescu-Dobridor 1998, afereză szócikk.
  8. ↑ A csillag (*) nem dokumentált, de nyelvészek által rekonstruált szóalakot jelez.
  9. ↑ TLFi, ricain szócikk.
  10. ↑ ÉrtSz., 1959–1962, S (2) szócikk, 5. pont.
  11. ↑ Bidu-Vrănceanu 1997, 141. o.

Források

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Aferézis_(nyelvészet)&oldid=333514”