Antun Bauer (érsek)
| Antun Bauer | |||||||||||||||||||||||
 | |||||||||||||||||||||||
| Született | Az adatok szerializációja sikertelen Breznica | ||||||||||||||||||||||
| Elhunyt | 1937. december 9. (81 évesen) Zágráb | ||||||||||||||||||||||
| Állampolgársága | osztrák–magyar | ||||||||||||||||||||||
| Foglalkozása |
| ||||||||||||||||||||||
| Tisztsége |
| ||||||||||||||||||||||
| Zágráb érseke | |||||||||||||||||||||||
| Vallása | római katolikus egyház | ||||||||||||||||||||||
| Szerzetesrend | Lua-hiba a(z) Modul:Wikidata modulban a(z) 920. sorban: Érvénytelen tulajdonság: p611 | ||||||||||||||||||||||
| Szentelők | Lua-hiba a(z) Modul:Wikidata modulban a(z) 920. sorban: Érvénytelen tulajdonság: p1598 | ||||||||||||||||||||||
| Szentelt püspökök | |||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||
| Társszentelt püspökök | |||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Antun Bauer témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||||||||
Antun Bauer (Breznica, 1856. február 11. – Zágráb, 1937. december 7.),[1] horvát katolikus pap, teológus, filozófiai író, akadémikus, egyetemi tanár, a Zágrábi Egyetem rektora, Zágráb érseke.
Élete és munkássága
Egy nem túl gazdag, a nyugat-magyarországi Cinfalváról Horvátországra visszatelepült horvát család tizenöt gyermeke közül a harmadikként, egyben első fiúként született.[2] Apja a Varasd melletti zamlakai Erdődy-birtokon egy tejgazdaságban dolgozott. Az általános iskolát Jasztrebarszkán kezdte, ahol apai nagyszülei éltek, de második osztályos korában visszatért Varasdra, ahova szülei költöztek.[2] Varasdon járt gimnáziumba, melyet aztán 1875-ben Zágrábban fejezett be, ahol teológiát kezdett tanulni. Teológiatanára Josip Stadler külföldre (Rómába, vagy Louvainba) kívánta küldeni a tehetséges fiút, de ő Budapestre ment, és ott szentelték pappá 1879. július 27-én. [3] Ezután Bécsben tanult, és ott szerzett teológiai doktorátust 1883-ban.[1] 1882-ben visszatérve Zágrábba hitoktató lett. 1884 és 1887 között a zágrábi Klasszikus Gimnáziumban tanított, majd 1887-től a Zágrábi I. Ferenc József Egyetem Teológiai Karának professzora volt,[1] ahol filozófiát és apologetikát tanított. Már 1886-ban, 30 évesen szerkesztette az érsekség által kiadott „Katolički list” című vallásos folyóiratot.[3] Egyetemi tanári tevékenysége idején kezdett foglalkozni filozófiai művek írásával. 1892-ben jelent meg „Naravno bogoslovje” (Természetteológia), majd két évvel később „Obća metafizika ili ontologija” (Általános metafizika vagy ontológia), 1897-ben pedig „Wundtov metafizički sustav” (Wundt metafizikai rendszere) című műve.[3] Ez utóbbival akadémiai tagságát is megalapozta. 1896-tól az akadémia levelező, 1899-től pedig rendes tagja volt.[1] Az 1905/1906-os ciklusban a teológiai kar dékánja, 1906/1907-es ciklusban a zágrábi egyetem rektora lett.[1] Aktívan részt vett a politikai életben (1885-1911) az ellenzékben a Jogpárt országgyűlési képviselőjeként, majd a horvát-szerb koalíción belül a jobboldali csoport képviselőjeként tevékenykedett.[1] Skolasztikus módszertan alkalmazásával kortárs foglalkozott filozófiai problémákkal, közben vallásos folyóiratokban publikált, filozófiai és teológiai értekezéseket írt. 1911-ben a megromlott egészségű Posilović érsek koadjutorává nevezték ki, Posilović halála után pedig 1914-ben zágrábi érsek lett.[3] Érsekségének kezdeti időszakára esett az első világháború és az Osztrák–Magyar Monarchia széthullása. Mély hitű és őszinte jámbor ember volt. Neki köszönhető, hogy a háború miatt 1915-ben bezárt római Szent Jeromos Pápai Horvát Intézet 1924-től újra működik. Ünnepélyesen nyitotta meg 1925-ban az első Horvát Eucharisztikus Kongresszust Zágrábban[1] és aktívan részt vett a Horvát Királyság millenniumi ünnepségén. Akšamović diakovári püspökkel közösen Zágrábban papi szemináriumot és gimnáziumot építtetett. Támogatta a Karitász újraalapítását. Az 1935-ös választások után Bauer érsek személyesen tiltakozott Pál régenshercegnél a horvát lakosság elleni erőszak ellen, hangsúlyozva, hogy az ilyen cselekmények ellentétesek az erkölcsökkel, és üldözésnek minősítette őket. Életének utolsó éveiben az öröklési joggal rendelkező koadjutor érsek, Alojzije Stepinac vette át a Zágrábi főegyházmegye valódi vezetését, aki még nehezebb és drámaibb évek elé nézett, mint elődje. Bauer érsek 1937. december 7-én hunyt el Zágrábban.
Főbb művei
- Područje materijalizma
- Naravno bogoslovje,
- Teodiceja ili nauka o razumskoj spoznaji Boga,
- Wundtov metafizički sustav,
- Obća metafizika ili ontologija.
Jegyzetek
Források
- ↑ Egyetem: Antun Bauer. www.hosting.unizg.hr (Hozzáférés: 2022. március 26.)
- ↑ Hrvatska enciklopedija: Hrvatska enciklopedija: Bauer, Antun. http://www.enciklopedija.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (Hozzáférés: 2022. március 26.)
- ↑ Macan: Ivan Macan: Antun Bauer - filozof i nadbiskup. Obnovljeni Život : časopis za filozofiju i religijske znanosti, LIV. évf. 2. sz. (1999) 149–158. o. Hozzáférés: 2022. március 26.
| Előző Posilovics György |
zágrábi érsek 1914 – 1937 |
Következő Alojzije Stepinac |
