Arató István (pedagógus)

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Ez a szócikk a pedagógusról szól. Hasonló címmel lásd még: Arató István (egyértelműsítő lap).
Arató István
SzületettBauer István
1886. augusztus 20.
Szeged
Elhunyt1974. május 5. (87 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaMarkovits Olga Paula Erzsébet
(h. 1911–1974)
SzüleiArató Frigyes
Foglalkozása
Iskolái

Arató István, 1891-ig Bauer István (Szeged, 1886. augusztus 20.[1] – Budapest, 1974. május 5.)[2] fizikus, matematikus, pedagógus.

Családja

Szülei Arató (Bauer) Frigyes (1859–1944) a szegedi felsőbb leányiskola rendes tanára és báró Radivojevics Amália (Debrecen, 1846. szeptember 5.[3] – Budapest, 1934. október 30.[4]). Testvére: dr. Arató Amália (Szeged, 1883. december 11. – Budapest, 1945. január 29.) középiskolai tanár, gimnáziumi igazgató. Felesége Markovits Olga Paula Erzsébet (1888. június 21. – Budapest, 1976. október 27. Temetés: Kőszeg, 1976. november 20.), akivel 1911. december 28-án Kőszegen kötött házasságot.[5] Fiai dr. Arató István (Pozsony, 1913. január 20.) jogász, törvényszéki jegyző, dr. Arató József (Kőszeg, 1915) jogász és Arató Frigyes (Kőszeg, 1919 – Budapest, 1949. július 16.) szigorló gépészmérnök. Unokája Arató András (1945–) villamosmérnök.

Tanulmányai

A Szegedi Magyar Királyi Állami Főreáliskola tanulója volt 1896 és 1899 között, majd 1904-ben a Mezőtúri Református Főgimnáziumban érettségizett. Ezután a Budapesti Tudományegyetemen (1904–1906), a greifswaldi (1906) és a Göttingeni Egyetemen (1907–1909) képezte magát tovább. 1909-ben szerezte meg mennyiségtan–természettan szakos középiskolai tanári oklevelét a Budapesti Tudományegyetemen. 1904-06-ban az Eötvös József Collegium tagja volt.

Életútja

1886. szeptember 30-án keresztelték Szegeden. 1909 és 1911 között a dunántúli evangélikus egyházkerülethez tartozó kőszegi felsőbb leányiskola, valamint a kőszegi evangélikus leánygimnázium helyettes tanáraként dolgozott, 1911 és 1945 között ugyanitt rendes tanár volt, 1917. július 1-től 1945. október 1-ig pedig igazgató. 1945 és 1948 között nyugdíjas rendes tanár és címzetes igazgatóhelyettes. 1942 és 1945 között a természettan és a fizika megyei szakfelügyelőjeként tevékenykedett, valamint tanügyi főtanácsos is volt. A magyarországi evangélikus nőoktatás fontos alakja, 1917 és 1921 között és szervezte leánygimnáziummá a kőszegi felsőbb leányiskolát. 1935-ben az országban elsőként itt dolgozták ki a nőoktatás szaktanterem-rendszerét. 1926-ban és 1941-ben is kibővíttette a kőszegi gimnázium épületét, s megkezdte a gimnáziumhoz tartozó mezőgazdasági leányiskola és intézeti gazdaság megszervezését. Részt vett az evangélikus pedagógus közéletben, a zsinatok munkájában illetve a középiskolai törvény előkészítésében. Halálát szívizomelfajulás okozta.

Emlékezete

A Kőszegi evangélikus temetőben helyezték nyugalomra 1974. május 25-én. Egykori kőszegi iskolájában (ma Evangélikus Mezőgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola) 2003. október 17-étől az ő nevét viseli az Arató István Mennyiségtan Szakterem.

Főbb művei

  • A középfokú nőnevelés Németországban és hazánkban. (A kőszegi felsőbb leányiskola értesítője, 1913/14)
  • Középiskola és munkaiskola. (Protestáns Tanügyi Szemle, 1934)
  • A kőszegi evangélikus leánylíceum szakterem-rendszere. (A kőszegi ev. leányginázium értesítője, 1934/35 és külön: Kőszeg, 1935)
  • A szakterem-rendszer bevezetése a kőszegi leánylíceumban. (Protestáns Tanügyi Szemle, 1935)
  • Útban a korszerű magyar középiskola felé. (A kőszegi ev. leányginázium értesítője, 1935/36)
  • Élet és szellem a szaktermes középiskolában. (Az Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny, 1936)
  • Új kísérletek a középiskolában. (Gyermekvédelem, 1936)
  • Az élő nyelvek szaktermei és korszerű tanításuk. (A kőszegi ev. leányginázium értesítője, 1936/37)
  • Szakterem-rendszer és alaki képzés. (A kőszegi ev. leányginázium értesítője, 1937/38)
  • A grafikus módszer jelentősége a fizika tanításában. (A kőszegi ev. leányginázium értesítője, 1938/39)
  • Adatok a természettan korszerű tanításához. (Az Országos Evangélikus Tanáregyesület 1938–1940. évi évkönyve. Bp., 1940)
  • Természettan gimnáziumok és leánygimnáziumok felső osztályai számára. (Kőszeg, 1941)
  • Termelési gyakorlatok Vas megye gimnáziumaiban. (Pedagógiai Szemle, 1959. 2.)
  • Az üzemi gyakorlatok szervezése és helye a politechnikai képzés egészében. (Pedagógiai Szemle, 1960. 12.)
  • Az 5+1 napos rendszer megvalósítása Vas megye gimnáziumaiban. (Vasi Szemle, 1961. 3.)
  • A gimnáziumi szakmai irányú képzés és a fizikatanítás. (Pedagógiai Szemle, 1962. 11.)
  • Ismét napirenden a szakterem-rendszer. (Köznevelés, 1962. 15-16.)
  • A szakfelügyelet és az iskolareform. (Köznevelés, 1969. 7.).

Jegyzetek

Források

További információk

  • A magyar társadalom lexikonja. A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, Budapest, 1930.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [III. köt. Erdély, IV. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
  • Szögi László: Magyarországi diákok németországi egyetemeken és főiskolákon. 1789–1919. (Budapest, 2001)
  • Radnai Gyula: Fizikusok és matematikusok az Eötvös Collegiumban. 1895–1950. (Budapest, 2014)
A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Arató_István_(pedagógus)&oldid=510250”