Attila (szőlőfajta)
| Attila | |
| csemegeszőlő | |
 | |
| Attila csemegeszőlő | |
| Egyéb nevei | Lord Rothermere, Ropogós muskotály. |
| Eredet | Magyarország |
| Nemesítő neve | Kocsis Pál |
| Nemesítés alapfajtái | Rosa menna di vacca és a Mathiász Jánosné muskotály |
| Nemesítés éve | 1917 |
| Hazai elterjedtsége | házikerti fajta |
| Általános elterjedtsége | Magyarországon kívül nem termesztik. |
| Fürt leírása | nagy, mutatós megjelenésű, közepesen tömött vagy laza, vállas. |
| Érési időszak | késői érésű fajta |
| Érzékenység | fagyra érzékeny |
| Művelésmód | kordon |
| Megjegyzések | eltartásra alkalmas |
Az Attila egy magyar, szinte csak hazánkban termesztett csemegeszőlőfajta. Telepítése államilag támogatott[1] Korábbi nevei: Lord Rothermere (a magyar revíziós törekvések támogatójának, Harold Harmsworth-nek, Rothermere első vikomtjának a tiszteletére elnevezve), ropogós muskotály. Kocsis Pál állította elő Rosa menna di vacca és a Mathiász Jánosné muskotály keresztezéséből. Fajtahibrid (1917), állami elismerése: 1963.
Leírása
Elterjedtsége: nagyüzemben alig fordul elő, házi kertekben kedvelt, finom muskotályos íze miatt. Tőkéje erős növekedésű, ritka, részben elterülő vesszőzetű. Fürtje nagy (220 g), mutatós formájú, közepesen tömött vagy laza, vállas. Kékes-piros színezetű, hosszú fürtnyelű. Szeptember végétől érik. Érzékenysége: A talaj iránt nem igényes. Kötött talajon és homokon egyaránt jól tenyészik. A szárazságot elviseli. Késői érése és vesszőinek fagyérzékenysége miatt biztonságos beérésére fagymentes környezetben számíthatunk. Rothadásra hajlamos. Művelés, metszés: lugas, rövid metszés.