Mandzsu réce
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Gácsér
| ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Súlyosan veszélyeztetett      
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Aythya baeri (Radde, 1863) | ||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Mandzsu réce témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Mandzsu réce témájú médiaállományokat és Mandzsu réce témájú kategóriát. |
A mandzsu réce (Aythya baeri) a lúdalakúak rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
A fajt Gustav Radde német ornitológus írta le 1863-ban, az Anas nembe Anas (Fuligula) Baeri néven.[3] Tudományos faji nevét Karl Ernst von Baerről kapta.
Elterjedése
Japán, Kína, Észak-Korea, Dél-Korea, India, Vietnám, Thaiföld, Mongólia, Mianmar, Nepál, Bhután, Srí Lanka, Oroszország, Banglades, Tajvan és Hongkong területén honos. A természetes élőhelye a gazdag vízi növényzetű tavak és folyók, valamint bozótos rétek. Vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 41–47 centiméter, szárnyfesztávolsága 70–79 centiméter, a hím testtömege 880 gramm, a tojóé 680 gramm.[3] A gácsér színesebb tollazatú, mint a tojó.
Életmódja
Növényi és állati eredetű anyagokkal is táplálkozik.[3]
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe ugyan rendkívül nagy, egyedszáma viszont hétszáz alatti és még ez is csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján veszélyeztetett fajként szerepel.[4] Összehangolt tenyésztéssel próbálják meg megmenteni a fajt a teljes kipusztulástól. Európában az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége felügyelete alá tartozó Európai Veszélyeztetett Fajok Programja (EEP) keretében tenyésztik a faj egyedeit.
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. február 21.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. február 21.)
- ↑ 3,0 3,1 3,2 Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. február 21.)
- ↑ 4,0 4,1 A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. február 21.)
