Bánki Zsuzsa (színművész)

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Bánki Zsuzsa
1959-ben (Szalay Zoltán fotója)
1959-ben (Szalay Zoltán fotója)
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Házastársa
Foglalkozásaszínész
Iskolái
Kitüntetései
Színészi pályafutása
Aktív évek1939–1998
Híres szerepeiÉva
Valahol Európában
Szöllősiné Zsuzsa
Szomszédok
Tevékenységszínész
Díjai
Jászai Mari-díj
1953, 1954
Kiváló művész-díj
1983
Érdemes művész-díj
1965
A Wikimédia Commons tartalmaz Bánki Zsuzsa témájú médiaállományokat.
Ez a szócikk színésznőről szól. Hasonló címmel lásd még: Bánki Zsuzsa (egyértelműsítő lap).

Bánki Zsuzsa (egyes forrásokban: Bánky Zsuzsa) (Budapest, 1921. július 31. – Budapest, 1998. január 5.) kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész. Újhelyi Szilárd (1948–), majd Barlay Gusztáv felesége.

Életpályája

Apja fogorvos, anyja kozmetikus volt. Iskoláit magánúton végezte. Már négyévesen megtanult olvasni, és az otthoni könyvtár gazdag irodalmi anyagának nagy részét az elemi iskolai évek alatt elsajátította. Rendszerint ő szavalt az ünnepélyeken, és 15 évesen, 1936-ban tette le az érettségit a Veres Pálné Gimnáziumban. 18 éves korára (1939) szerezte meg diplomáját a fővárosi Színművészeti Akadémián. Zsidó származása miatt nem jutott álláshoz egészen 1945-ig. Édesanyja 1944-ben a holokauszt áldozata lett, apja pedig súlyosan megbetegedett (ideg-összeroppanás), és csak néhány évvel élte túl. 1939–45 között a színésznő nem kapott állást színházi társulatban, alkalmi esteken szavalt csupán. A háború utolsó évében lett a Nemzeti Színház tagja. 1949–51 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára volt, majd két évre leszerződött a Madách Színházhoz (1951–53). Innen a Petőfi Színházba ment át, ahol 1962-ig maradt. Ekkor véglegesen a Vígszínház társulatának tagja lett. Közben 1976-tól az Újvidéki Akadémia magyar színpadi beszéd, 1980-tól pedig az Állami Balett Intézet színészmesterség tanáraként is működött.[1] 1987-től haláláig a Szomszédok c. sorozatban Szöllősiné Zsuzsa szemész főorvos szerepét alakította az 1. fejezettől a 282.-ig. Első férje Újhelyi Szilárd, a Nagy Imre-köréhez tartozó politikus volt, akitől az 1950-es években elvált.[2] Második házastársa Barlay Gusztáv rendező volt, gyermekük nem született.[3]

Színpadi szerepek

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 108; ugyanitt százhuszonkét színházi felvételen is látható.[4]

Filmjei

Játékfilmek

Tévéfilmek

Hangjáték, rádió

  • Madách Imre: Az ember tragédiája (1938)
  • Farquhard, George: A két szerencsevadász (1949)
  • Nagy Ignác: Tisztújítás (1950)
  • Karinthy Ferenc: Kőművesek (1951)
  • Baróti Géza: Forró föld (1952)
  • Július tizennegyedike (1952)
  • Fischer, Ernst: Megtalált ifjúság (1952)
  • Lontai László: Johanna újra itt van (1952)
  • Harald Hauser: A weddingi per (1953)
  • Kristóf Károly: Szép juhászné (1954)
  • G.B.Shaw: Olyan szép, hogy nem is lehet igaz (1958)
  • Gál Zsuzsa: Kincses Velence (1958)
  • Illés Endre: Hazugok (1959)
  • Illés Endre: A zsaroló (1959)
  • Zola, Emile: Tisztes úriház (1959)
  • Balzac, Honoré de: Elveszett illúziók(1961)
  • Euripidész: Alkésztisz (1961)
  • Jókai Mór: A mosolygó nagy mesemondó (1961)
  • Kodolányi János: Vidéki történet (1961)
  • Manzari, Nicola: A holtak nem fizetnek adót (1961)
  • Antonov, Szergej: Aljonka (1962)
  • Flesarowa-Muskat, Stanislawa: Menekülés (1962)
  • Hauptmann: A bunda (1962)
  • Irwin Shaw: Hazafiak (1962)
  • Móricz Zsigmond: Rokonok (1962)
  • Opitz: A bomba (1962)
  • Passuth László: A holtak nem harapnak (1962)
  • Schiller, Friedrich: Ármány és szerelem (1963)
  • Wlodzimierz Odojewski: Táncóra (1964)
  • Wolfgang Hildesheimer: Bartschedel feltalálása (1964)
  • Az emberség gyönyöre - Az ötvenéves Benjámin László köszöntése (1965)
  • Günther Eich: A viterbói lányok (1965)
  • Claude Mauriac: Beszélgetés (1966)
  • Gáspár Margit: Az égbolt nem felel (1966)
  • Lóránd Lajos: Várlak a Diadalív alatt (1966)
  • A partok mellett (1968)
  • Gergely Sándor: Vitézek és hősök (1968)
  • Reymont, Wladislaw: Parasztok (1968)
  • Stehlik, Miloslav: A bizalom vonala (1968)
  • Jurandot, Jerzy: A kilencedik igaz (1969)
  • Homérosz: Odüsszeia (1970)
  • Agatha Christie: Doktor Christow halála (1971)
  • Agatha Christie: Alibi (1972)
  • Móricz Zsigmond: Árvácska (1973)
  • Lengyel Balázs: A szebeni fiúk (1977)
  • Déry Tibor: A félfülű (1978)
  • Csongor Rózsa: Banduka éhes (1979)
  • A JÁTSZÓ EMBER - Logikus játék, játékos logika (1982)

Díjai

Jegyzetek

  1. ↑ Dr. Szöllösyné: Bánki Zsuzsa. Film Színház Muzsika, XXXI. évf. 51. sz. (1987. december 19.) 22. o.
  2. ↑ Bánki Zsuzsa. Premier, 51. sz. (2006. április) 81. o.
  3. ↑ Színészkönyvtár Archiválva 2009. május 30-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2014. július 29.)
  4. ↑ 2011. szeptember 23-i lekérdezés
  5. ↑ Archivált másolat. [2021. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 4.)
  6. ↑ https://filmarchiv.hu/hu/filmmaraton/korabbiak/2017/filmek/valahol-europaban-1
  7. ↑ https://www.nevpont.hu/palyakep/banki-zsuzsa-3323f

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Bánki_Zsuzsa_(színművész)&oldid=159114”