Bókay János (orvos, 1858–1937)

Innen: Hungaropédia
(Bókay János (orvos, 1858) szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Bókay János
Született1858. április 19.
Pest
Elhunyt1937. július 6. (79 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Házastársanemes Tömöry Adrienne
GyermekeiBókay János
SzüleiBókai János
Foglalkozásagyermekgyógyász,
egyetemi tanár
SírhelyeFiumei úti sírkert (Falsírboltok jobb: 490)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Bókay János témájú médiaállományokat.

Bókai Bókay János, ifj. (1896-ig Bókai,[2][3][4] Pest, 1858. április 19.Budapest, 1937. július 6.) magyar gyermekgyógyász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Bókay Árpád belgyógyász, farmakológus, egyetemi tanár fivére,[5] idősebb Bókai János fia.

Életútja

Idősebb Bókai János (1822–1884) és szántói Szabó Judit (1831–1916) fia. Orvosi tanulmányait a budapesti tudományegyetem orvosi karán végezte, 1880-ban avatták orvosdoktorrá. 1883-tól a Stefánia-gyermekkórház főorvosa. 1885-től a gyermekgyógyászat magántanára, 1892-től rendkívüli tanára, majd 1907-től nyilvános rendes tanár a budapesti Pázmány Péter Egyetemen. Működése idején, 1916-ban lett a gyermekgyógyászat kötelező szigorlati tantárgy. 1923-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1929-ben vonult nyugalomba. 1896. április 11-én Bókay János egyetemi orvostanár nemességet, családi címert, valamint a „bókai” nemesi előnevet szerezte I. Ferenc József magyar királytól.[6]

A Bókai/Bókay-család sírja Budapesten. Kerepesi temető: J. 490.

Házassága és gyermekei

Feleségül nemes Tömöry Adrienne-t, nemes Tömöry György (1842–1887),[7] fővárosi bizottsági tag, bankigazgató, kereskedő és Pscherer Emma (1847–1882) lányát vette.[8] A házasságukból született:

Tudományos munkái, kutatási és érdeklődési területei

  • 1912-ben jelent meg A gyermekorvoslás tankönyve c. műve, amely 1920-ban Bókay Zoltán és Flesch Ármin társszerzőkkel átdolgozva újra megjelent. Tankönyvét évtizedekig használták. Német nyelven is megjelent.
  • Bevezette hazánkban a diftéria (torokgyík) intubációs kezelését, majd szérumgyógyítását.
  • Nemzetközi felkérésre klinikailag ellenőrizte a Behring-féle diftériaellenes gyógysavóoltás hatását.
  • Jelentős szerepe volt a herpes zoster (övsömör) és a varicella (bárányhimlő) közti kóroktani összefüggés kimutatásában.
  • Közreműködött a poliomyelitis (Heine-Medin-kór, járványos gyermekbénulás) kórtanának tisztázásában.
  • Jelentős munkásságot fejtett ki a gyermekek kórházi ellátásának megszervezése terén.
  • Fontos szerepet töltött be a társadalmi csecsemővédelemben.
  • Állást foglalt a skarlát (vörheny) kezelésében új irányt jelentő eljárás mellett.

Művei

Nemzetközi ismertsége

Mint a gyermekgyógyászat nemzetközileg elismert művelője, tagja volt a Jahrbuch für Kinderheilkunde című lap négytagú szerkesztőbizottságának. A Deutsche Gesellschaft für Kinderheilkunde 38. összejövetelét az ő tiszteletére 70. születésnapja alkalmából Budapesten rendezték meg. A nemzetközi és a magyar gyermekgyógyászat szempontjából az a legnagyobb érdeme, hogy munkássága nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a gyermekorvostan tartalmilag az újszülöttkortól a serdülőkorig azok belgyógyászati, sebészeti területeit is felöleljék.

A sokoldalú tudós

Bókay írta le a hazánkban talált 6–7 cm magas bronzkori agyag szopóedényeket. Aktív muzsikus és zeneszerző volt. Mozart halálának oka címen tanulmányt írt. Foglalkozott Ludwig van Beethoven fülbajával, a világ legnagyobb muzsikusainak koponyájával. Elnöke volt annak a bizottságnak, amely az amerikai gyermeksegélyező akciót Magyarországon az első világháború után irányította. Állandó résztvevője volt a külföldi tudományos kongresszusoknak is, sok tudományos társaság választotta levelező vagy tiszteletbeli tagjává.

Róla írták

  • Bókay János jun. születésének 100. évfordulójára. Orvosi hetilap 99., 1958. 22. 738–739.
  • Ferencz Gábor: Ifj. Bókay János. A gyermekgyógyászat nagyhírű művelője. Egészségügyi munka 7., 1960. 12. 182–184.
  • Gegesi Kiss Pál: Bókay János junior a tanítvány szemével. Gyermekgyógyászat 34., 1983. 2. 149–153.
  • Gegesi Kiss Pál: Bókay János junior a tanítvány szemével. Orvosi hetilap 124., 1983. 22. 1329–1330., 1333–1334.
  • Miltényi Miklós: Emlékezés ifj. Bókay Jánosra. Gyermekgyógyászat 34., 1983. 2. 145–148.
  • Miltényi Miklós: Emlékezés ifj. Bókay Jánosra. Orvosi hetilap 124., 1983. 22. 1327–1329.
  • Boda Domokos: Bókay János jun., a Magyar Gyermekorvos Társaság alapítója. Gyermekgyógyászat 34., 1983. 2. 154.
  • Szénásy József: A hydrocephalus kezelésének története a századfordulótól napjainkig. (Tekintettel hazai viszonyainkra). (Orvostörténeti közlemények 123–132. 1989/1990. 101–110.)

Emlékezete

  • A Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium (Budapest VIII. kerület, Csobánc u. 1.) névadója

Források

Jegyzetek

  1. https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_25_07_1999_3_2/?pg=39&layout=s
  2. „Az ifjú Bókai Jánost (később, amikor nemességet kapott, változott neve Bókayra)” A Gyermekklinika (Bókay utcai részleg) története a kezdetektől (Semmelweis.hu)
  3. „A fiatal Bókay »ifj. Bókai János«-nak írja magát a Millenniumig, csak ezután tér át az y-os írásmódra.” Dr. Miltényi Miklós: Emlékezés ifjú Bókay Jánosra. Orvosi Hetilap, 124. évf., 22. szám, 1983. május 29., 1327–29. o.
  4. „Prof. Bókay János jun. (1858–1937), aki édesapja halálától, 1884-től a Budapesti Tudományegyetem gyermekgyógyászati tanszékén apjának utódja volt, 1896-ig nevét szintén »i«-vel írta. A millenniumi ünnepségek alkalmából kapták prof. Bókay János jun[ior] és leszármazói a nemességet, és ettől kezdve írta ő is, családja is, »y«-nal a nevét.” A Bókay János utca névadója (Dr. Bókay János főorvos cikke, Magyar Nemzet, 1974. január 25. (30. évfolyam, 20. szám)
  5. familysearch.org Bókay Árpád gyászjelentése
  6. K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 70. kötet - 18 - 22. oldal
  7. familysearch.org Tömöry György gyászjelentése
  8. familysearch.org Tömöry Györgyné Pscherer Emma gyászjelentése
  9. familysearch.org Koós Ödön gyászjelentése