Cápamárna
Cápamárna | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() | ||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Veszélyeztetett | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Balantiocheilos melanopterus (Bleeker, 1851) | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Cápamárna témájú médiaállományokat és Cápamárna témájú kategóriát. |
A cápamárna vagy feketeúszójú sziámi ponty (Balantiocheilos melanopterus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe és a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó Balantiocheilos nem egyetlen faja volt a közelmúltig.
Rendszerezés
A nemhez az alábbi fajok tartoznak.
- Balantiocheilos melanopterus (Bleeker, 1851)
- Balantiocheilos ambusticauda (Ng & Kottelat, 2007)
Előfordulása
Eredeti élőhelye Délkelet-Ázsiában, Borneó, Szumátra és Thaiföld patakjai.
Megjelenése
Ezüstös testű, cápa alakú hal, jól látható pikkelyekkel. Háromszögletű hátúszója felálló és mint a farok-, a farok alatti és a hasúszói, széles fekete sávval szegélyezett. Feje csúcsos, farokúszója erősen villás. A nemek megkülönböztethetők 2–3 éves koruktól és 20–30 cm hossztól. A hímek karcsúbbak, a nőstények 1-2 cm-rel magasabbak és zömökebbek.
![]() |
Életmódja
Mindenevő, de előnyben részesíti az élő eleségeket.
Tartása
Nem való kezdő akvaristáknak. Az ivarok megállapítása csak kifejlett állatoknál lehetséges, csak akkor szaporodnak, amikor megközelítőleg már elérték felnőtt méretüket. Ívatása még a szakértők számára sem megoldott, az ivadékok sérülékenyek, többségük korán elhullik.
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. július 7.)
- Jörg Vierke: A legkedveltebb díszhalak