Aranygyűrűs hegyitangara
Aranygyűrűs hegyitangara | ||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() | ||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Sebezhető | ||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
Bangsia aureocincta (Hellmayr, 1910) | ||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Aranygyűrűs hegyitangara témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Aranygyűrűs hegyitangara témájú kategóriát. |
A aranygyűrűs hegyitangara (Bangsia aureocincta) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a tangarafélék (Thraupidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
A fajt Carl Edward Hellmayr osztrák ornitológus írta le 1910-ben, a Buthraupis nembe Buthraupis aureocincta néven.[3]
Előfordulása
Dél-Amerika északnyugati részén, az Andokban, Kolumbia területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi hegyi esőerdők. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 16 centiméter.[5]
![]() |
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe kicsi, egyedszáma 600-1700 példány közötti és csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján sebezhető fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. szeptember 17.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. szeptember 17.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. szeptember 17.)
- ↑ 4,0 4,1 A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. szeptember 17.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. szeptember 17.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. szeptember 17.)