Bisz(pentafluorfenil)xenon
| Bisz(pentafluorfenil)xenon | |||
xenon_conformation.png)
| |||
| IUPAC-név | bisz(2,3,4,5,6-pentafluorfenil)xenon | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 328379-54-0 | ||
| PubChem | 57397093 | ||
| ChemSpider | 21781720 | ||
| |||
| InChIKey | YAQWCIUPEXZIQW-UHFFFAOYSA-N | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C12F10Xe | ||
| Moláris tömeg | 465,41 g/mol | ||
| Sűrűség | 2,447 g/cm3 (50 K-en) | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A bisz(pentafluorfenil)xenon instabil szerves xenonvegyület.[1][2] Két halogénezett fenilcsoportból áll, közöttük egy xenonatommal.
Szerkezet
A bisz(pentafluorfenil)xenon molekularácsos anyag. Szilárd állapotban monoklin rendszerben kristályosodik, pontcsoportja P21/n.[3] Az elemi cella 4 molekulát tartalmaz, paraméterei: a = 13,635 Å, b = 8,248 Å, c = 11,511 Å és β = 102,624°. Az elemi cella térfogata 1263,18 Å3.[4] A molekula szén-xenon-szén kötései majdnem egy vonalban vannak (a kötésszög legalább 175°). A szén-xenon kötések hossza 2,35 és 2,39 Å. A két pentafluorfenilcsoport síkja egymással 72°-ot zár be.[3]
Tulajdonságok
A bisz(pentafluorfenil)xenon −20 °C felett bomlik, és robbanhat.[1]
Előállítása
A Xe(C6F5)2 (CH3)3SiC6F5 és XeF2 közti (CH3)4NF-katalizált reakciókkal állítható elő propionitrilben, propionitril-acetonitril keverékben vagy CH2Cl2-ben –60 és –40 °C közt mint az első [10-Xe-2] species két Xe–C kötéssel, szilárd anyagként, mely −20 °C felett bomlik, a bomlás 20 °C-nál spontán.[1] A C6F5XeF intermedier, melyet NMR spektroszkópiával jellemeztek.[1][2]
A Xe(C6F5)2 C6F5XeF és Cd(C6F5)2 reakciójával is előállítható:[2]
Azonban a C6F5 csoport közvetlen bevitele XeF2-be Cd(C6F5)2 révén nem sikerült.[2] A bisz(pentafluorfenil)xenon diklórmetánból kristályosítható −40 °C-on.[3]
Reakciók
A bisz(pentafluorfenil)xenon reagál a higannyal, ennek terméke bisz(pentafluorfenil)higany.[1] A bisz(pentafluorfenil)xenon reagál a hidrogén-fluoriddal, ennek terméke pentafluorfenilxenon-fluorid (C6F5XeF).[2] Acetonitriles oldatban a bisz(pentafluorfenil)xenon C6F5–C6F5-re és xenonra bomlik.[5] Diklórmetános oldatban azonban a termék nagy része pentafluorbenzol.[5] Jóddal pentafluor-jódbenzolt ad (C6F5I).[2]
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 1,2 1,3 1,4 Maggiarosa, N.: Bis(pentafluorophenyl)xenon, Xe(C6F5)2: A Homoleptic Diorganoxenon Derivative. Angewandte Chemie International Edition, 39(24), 4588–4591., 2000. DOI:<4588::AID-ANIE4588>3.0.CO;2-5 10.1002/1521-3773(20001215)39:24<4588::AID-ANIE4588>3.0.CO;2-5.
- ↑ 2,0 2,1 2,2 2,3 2,4 2,5 Frohn, H.-J.: <4591::AID-ANIE4591>3.0.CO;2-8 C6F5XeF, A Key Substrate in Xenon–Carbon Chemistry: Synthesis of Symmetric and Asymmetric Pentafluorophenylxenon(II) Derivatives.. Angewandte Chemie International Edition, 39(24), 4591–4593., 2000. DOI:<4591::AID-ANIE4591>3.0.CO;2-8 10.1002/1521-3773(20001215)39:24<4591::AID-ANIE4591>3.0.CO;2-8.
- ↑ 3,0 3,1 3,2 (2002. február 1.) „Structure of Bis(pentafluorophenyl)xenon, Xe(C6F5)2”. Angewandte Chemie International Edition 41 (3), 448–450. o. DOI:<448::AID-ANIE448>3.0.CO;2-W 10.1002/1521-3773(20020201)41:3<448::AID-ANIE448>3.0.CO;2-W. PMID 12491374.
- ↑ (2002) „CCDC 169453: Experimental Crystal Structure Determination”, Kiadó: Cambridge Crystallographic Data Centre. DOI:10.5517/cc5pb7d.
- ↑ 5,0 5,1 (2001. november 1.) „Preparation and Reactivity of Compounds Containing a Carbon−Xenon Bond”. Organometallics 20 (23), 4750–4762. o. DOI:10.1021/om010490j.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Bis(pentafluorophenyl)xenon című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.