Bariszav
| Bariszav (Барысаў) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Fehéroroszország | ||
| Terület | Minszki terület | ||
| Járás | Bariszavi járás | ||
| Jogállás | járási jogú város | ||
| Alapítás éve | 1102 | ||
| Irányítószám | 222120 | ||
| Körzethívószám | +375 177 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 134 732 fő (2025. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 169 m | ||
| Terület | 45,97 km² | ||
| Időzóna | UTC+03:00 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 é. sz. 54° 13′ 27″, k. h. 28° 30′ 43″54.224290°N 28.511980°EKoordináták: é. sz. 54° 13′ 27″, k. h. 28° 30′ 43″54.224290°N 28.511980°E | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bariszav témájú médiaállományokat. | |||
Bariszav (Барысаў, oroszul Борисов – Boriszov) járási jogú város Fehéroroszország Minszki területén, a Bariszavi járás székhelye. Minszktól 75 km-re északkeletre fekszik, a Moszkvába vezető M1-es autópálya mentén, a Berezina-folyó partján, a Szha-patak torkolatával szemben. Délről a Plisza-patak határolja. 2006-ban 150,1 ezer lakosa volt, ezzel a Minszki terület (és az ország 9.) legnépesebb városa. Közigazgatási területe 46 km².
Történelem
Borisz Vszeszlavics polocki fejedelem alapította 1102-ben, róla kapta a nevét is. A 13. században már fontos kereskedelmi központ, ekkor kerül a Litván fejedelemség uralma alá. 1793-ban csatolták Oroszországhoz. 1812 telén Napóleon Moszkva felől visszavonuló csapatai a város közelében keltek át a Berezinán súlyos harcok közben. 1871-ben épült meg a vasútvonal, mely megnövelte a település jelentőségét és utat nyitott a gazdasági fejlődésnek. 1918–1919-ben német, majd 1919. augusztus 19. és 1920. május 25. között német majd lengyel megszállás alatt volt, majd a BSZSZK része lett (az 1920-as években kerületi – okrug – székhely is volt). 1941. július 2. – 1944. július 1. között német megszállás alatt volt. A fasiszták a város környékén több haláltábort is létesítettek. 1959-ben 59,3 ezer lakosa volt. A régi városrész (Sztaroboriszov) a folyó bal (keleti) partján fekszik, a mai város legnagyobb része (Novoboriszov, Zalinyejnij, Pecsi városrészek) a jobb (nyugati) parton terül el.
Gazdaság
Vegyipar (gyógyszer-, gumigyártás), kristályüveggyár, hangszerkészítés (zongora), fafeldolgozás (a Kirov-gyufagyár az egyik legnagyobb az országban, papírgyára többek között bankjegypapírt is előállít), szivattyúgyár. Villamosalkatrészgyártás (gépkocsikba és traktorokba), élelmiszeripar (tej- és húskombinát, makarónigyár, konzervgyár, sörgyár). Folyami kikötő, vasútállomás a Minszk-Moszkva vonalon, közelében halad el az M1-es autópálya. Zsodzinán keresztül Minszkkel köti össze a P53-as autóút, míg a P67-es Plescsanyicivel (57 km) és Berazinóval (54 km) teremt összeköttetést.
Nevezetességek
- Voszkreszenszkij-templom – az egykori piactéren (Torgovaja ploscsagy) található, 1874-ben épült oroszos stílusban, 6 hagymakupolával. Harangtornyát 1907-ben emelték.
- Szűz Mária-templom – eredetileg klasszicista stílusban épült 1806–1823 között, 1988–1990-ben építették újjá eredeti formájában.
- Vasúti pályaudvar 20. század eleji épülete.
- Egykori földvár romjai.
- A városalapító fejedelem emlékművét 2002-ben emelték a város alapításának 900. évfordulójára.
- Kereskedőházak a Lopatyin-utcában (1908).
- Nagyzsinagóga (20. század eleje).
Híres lakosai
- Anatolij Csubajsz (1955) orosz politikus itt született.
Források
- ↑ Численность населения на 1 января 2025 г. и среднегодовая численность населения за 2024 год по Республике Беларусь в разрезе областей, районов, городов, поселков городского типа. The population as of January 1, 2025 and the average annual population for 2024 in the Republic of Belarus by regions, districts, cities and urban-type settlements . National Statistical Committee of the Republic of Belarus, 2025. március 28.
További információk
- Hivatalos weboldal (angolul)
- Nevezetességek (oroszul)
