Borsa Miklós (mérnök)

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Borsa Miklós
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Budapest[1]
Elhunyt2018. február 12. (80 évesen)[2][3]
Az adatok szerializációja sikertelen
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • építészmérnök
  • öttusázó
  • sportoló
  • színházi díszlettervező
IskoláiBudapesti Műszaki Egyetem (–1961)
SírhelyeFarkasréti temető

Borsa Miklós (Budapest, 1938. január 8.2018. február 13.[4]) magyar építészmérnök, díszlettervező, öttusázó. A Magyar Állami Operaház főmérnöke, műszaki igazgatója. Felesége, Sebestény Katalin (1940–) balettmester volt.[5][6]

Életpályája

1961-ben szerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán. Ezután a Magyar Nemzeti Galéria építkezésénél volt építésvezető. 1963–1964 között a Pécsi Nemzeti Színház szcenikusa volt. 1964–2002 között a Magyar Állami Operaház főmérnöke, és műszaki igazgatója volt; 2006-ig címzetes műszaki igazgatója, majd örökös tagja volt.[7] 1972–1985 között a Magyar Állami Operaház akkori rekonstrukciójának egyik felelőse, tervezője és szervezője volt. 1982–1996 között Magyarország küldöttje volt az OISTAT végrehajtó bizottságában. 1985-től tanítással is foglalkozott.

Munkássága

Tanulmányokat is írt, színpadképeket is tervezett. Dolgozott többek között Németországban, Olaszországban, Franciaországban, Angliában, Skóciában, Ausztriában, Kanadában, Mexikóban, az USA-ban, Japánban és Kínában. Díszlettervei láthatók voltak a Pécsi Nemzeti Színházban, a Nemzeti Színházban, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, a Magyar Állami Operaházban és a Thália Színházban. Tervezési tanácsadó volt a Vígszínház, a Madách Színház, az Budapesti Operettszínház, a szekszárdi Magyarországi Német Színház és a Gyulai Várszínház felújítási munkáinál. Tanított a Színművészeti Akadémián, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, a Magyar Táncművészeti Egyetemen és a Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium továbbképző évfolyamában.

Sportpályafuása

A Csepel SC egykori kiváló öttusázója, a Magyar Öttusáért Alapítvány korábbi elnöke volt. A Honvéd, majd a Csepel kiváló öttusázója volt. Temetése a Farkasréti temetőben volt.[8]

Színházi díszlettervei

  • Schaffer: Ki megy a nő után? (1964)
  • Schaffer: Ki után megy a nő? (1964)
  • Sütő András: Káin és Ábel (1978)
  • Mamma Maria (1990)
  • Mozart: Titus kegyelme (1991)
  • Karinthy Márton: Búcsúlevél (1991)
  • Crowley: Fiúk a csapatból (1992)
  • Bizet: Gyöngyhalászok (1993)
  • Zorba (1999)
  • Haydn: Halsázlányok (2003)
  • Handel: Julius Caesar (2003)
  • Mozart: Az álruhás kertészlány (2004)

Könyvei

  • Az ismeretlen Operaház (1984)
  • Egyharmad Opera (2010)

Albumai

  • A Dalszínháztól az Operaházig (2014)

Díjai

Jegyzetek

Források

További információk

  • Fontos emberek lexikona - Ki kicsoda 2000 pótkötet. Összeállította: Apáti Miklós. Budapest, Greger-Biográf, 2001.